2010. április 19., 08:132010. április 19., 08:13
„Kosztolányi nélkül a magyar költészet olyan volna, mintha nem is létezne, a Nyugat folyóirat és mindaz, ami körülötte kibontakozott, nélküle elképzelhetetlen”– mondta a Látó Irodalmi Színpadán rendezett marosvásárhelyi rendezvényen Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője.
Az írók, költők, filozófusok időrendi sorrendben elemeztek egy-egy jelentős vagy kevésbé ismert Kosztolányi-költeményt. A több mint kétórás est során vita is kialakult, például Kosztolányi rímelési technikájáról. Haller István tanár-író az 1906-ban keletkezett A négy fal között című költemény kapcsán mutatott rá arra, Kosztolányi mennyire jártas volt a régmúlt korok irodalmában. Szerinte ez a vers ugyanakkor „jövőbe siklás az idő tenyerén”.
Balázs Imre József szintén az 1911-es A szegény kisgyermek panaszai ciklus kapcsán mondta: „Néma gyerekek álmait jeleníti meg. Azokét a gyerekekét, akik mindenben felfedezik a rejtélyességet.” Markó Béla a Csáth Gézának című költemény kapcsán (a 32 éves korában öngyilkosságba menekült Csáth Kosztolányi unokatestvére volt) párhuzamot vont a két költő, valamint Kosztolányi és József Attila között. Vermesser Levente író szerint: „Gyanús költő Kosztolányi”.
Majd sorolta, hogy miben más, mint a többiek: jóképű volt, szerette a nőket, barátai is voltak, mint például Karinthy, az egyik legnagyobb magyar humorista. Feleségét imádta, szeretett és tudott szépen írni. Élete végig fiatalos maradt, és egészen rendhagyó módon örült annak, hogy magyar. Láng Zsolt író az 1929-es költemény, az Ezt hozta az ősz kapcsán versfordításokról is értekezett. Vida Gábor író a Számadás szonett-ciklus egyik verse, az Életre, halálra ürügyén beszélt a búcsúversekről.
Ungvári Zrínyi Imre filozófus Kosztolányinak az irodalomhoz való viszonyulásáról szólt, meglátásáról, miszerint a költőnek nem kell állást foglalnia a napi politikával kapcsolatban, el kell vonulna a maga elefántcsonttornyába. Kovács András Ferenc a Számadás ciklusból a különös hangvételű Ilyenek a fiatalok című költeményt mutatta be, majd a Szeptemberi áhítat című verset: „édes, fanyar muzsika” a vers, lírai szimfónia, fohász, önarckép, apoteózis, ámulat, az ittlét varázslata. Zárszóként Kosztolányi prózai írásából, A kiolvashatatlan vers című esszéből idézett, mondván, hogy „a művész sejtet, az olvasó pedig alkotótárssá válik, és akkor jó a vers, ha ez megvalósul”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok