2010. április 19., 08:132010. április 19., 08:13
„Kosztolányi nélkül a magyar költészet olyan volna, mintha nem is létezne, a Nyugat folyóirat és mindaz, ami körülötte kibontakozott, nélküle elképzelhetetlen”– mondta a Látó Irodalmi Színpadán rendezett marosvásárhelyi rendezvényen Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője.
Az írók, költők, filozófusok időrendi sorrendben elemeztek egy-egy jelentős vagy kevésbé ismert Kosztolányi-költeményt. A több mint kétórás est során vita is kialakult, például Kosztolányi rímelési technikájáról. Haller István tanár-író az 1906-ban keletkezett A négy fal között című költemény kapcsán mutatott rá arra, Kosztolányi mennyire jártas volt a régmúlt korok irodalmában. Szerinte ez a vers ugyanakkor „jövőbe siklás az idő tenyerén”.
Balázs Imre József szintén az 1911-es A szegény kisgyermek panaszai ciklus kapcsán mondta: „Néma gyerekek álmait jeleníti meg. Azokét a gyerekekét, akik mindenben felfedezik a rejtélyességet.” Markó Béla a Csáth Gézának című költemény kapcsán (a 32 éves korában öngyilkosságba menekült Csáth Kosztolányi unokatestvére volt) párhuzamot vont a két költő, valamint Kosztolányi és József Attila között. Vermesser Levente író szerint: „Gyanús költő Kosztolányi”.
Majd sorolta, hogy miben más, mint a többiek: jóképű volt, szerette a nőket, barátai is voltak, mint például Karinthy, az egyik legnagyobb magyar humorista. Feleségét imádta, szeretett és tudott szépen írni. Élete végig fiatalos maradt, és egészen rendhagyó módon örült annak, hogy magyar. Láng Zsolt író az 1929-es költemény, az Ezt hozta az ősz kapcsán versfordításokról is értekezett. Vida Gábor író a Számadás szonett-ciklus egyik verse, az Életre, halálra ürügyén beszélt a búcsúversekről.
Ungvári Zrínyi Imre filozófus Kosztolányinak az irodalomhoz való viszonyulásáról szólt, meglátásáról, miszerint a költőnek nem kell állást foglalnia a napi politikával kapcsolatban, el kell vonulna a maga elefántcsonttornyába. Kovács András Ferenc a Számadás ciklusból a különös hangvételű Ilyenek a fiatalok című költeményt mutatta be, majd a Szeptemberi áhítat című verset: „édes, fanyar muzsika” a vers, lírai szimfónia, fohász, önarckép, apoteózis, ámulat, az ittlét varázslata. Zárszóként Kosztolányi prózai írásából, A kiolvashatatlan vers című esszéből idézett, mondván, hogy „a művész sejtet, az olvasó pedig alkotótárssá válik, és akkor jó a vers, ha ez megvalósul”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok