Jégtörő írók címmel konferenciával emlékezett Tamási Áronra (1897–1966) és Sütő Andrásra (1927–2006) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétvégén a Pesti Vigadóban, ahol Fekete György, a köztestület elnöke úgy fogalmazott: a két szerző a magyarság nagy titkainak teremtője és őrzője volt.
2016. október 02., 15:042016. október 02., 15:04
2016. október 02., 19:532016. október 02., 19:53
Tamási Áron és Sütő András a 20. századi magyar kultúra, irodalom és szellemtörténet két nagy géniusza volt, akik az erdélyi tájakról érkezve emelték magasabbra az \"egyetemes magyarság égboltozatát” – hangsúlyozta Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki kiemelte azt is: saját korukban mindkét szerzőt valódi írófejedelemként tartották számon – írta az MTI.
Falusi Márton költő, író előadásában kiemelte: Tamási Áron és Sütő András esszéisztikája folytatandó hagyomány, nyelvezetük megújuló erőforrás az utókor számára. Mint fogalmazott, a két szerző esszéiben egy nagy kérdést járt körül, azt, hogy mit jelent magyarnak lenni a Mezőségben és a Székelyföldön. Míg az esszéíró Tamási Áron mintha könnyedén berendezkedne a fiktív regénybeli szituációkba, Jégtörő Mátyás fantasztikus és Ábel realisztikus kalandjaiba, Sütő András esszéiben inkább a szociografikus dokumentarizmus eszközeihez nyúl – hangsúlyozta.
„Amit Sütő prózája a nyelv állandó analízisével old meg, Tamási a fantasztikus motívumok és események közbeiktatásával . Tamási szépirodalmi esszéi magától értetődően a beszédaktusokon kívüli helytállásra, közösségi cselekvésre hívhatnak” – mutatott rá Falusi Márton.
Jánosi Zoltán irodalomtörténész Tamási Áron és Federico García Lorca (1898-1936) életének és műveinek párhuzamairól, érintkezéseiről beszélt. Mint Andalúz tükör című előadásában fogalmazott, Tamási és Lorca életművét összeköti a perspektivikus, irodalmi válasz akarása a népsors kihívásaira, a helyi peremhelyzetben lévő – andalúz és székelyföldi – belső identitás kérdéseire.
Beszélt arról is: a Nyugattól való megkésettség hangsúlyozása a magyar irodalomtörténet oktatásában az általános iskolától az egyetemekig jelen van, annak ellenére, hogy ma már a „lokálisban megnyilatkozó emberi minőségre”, a helyi irodalmak és alkotók egyediségére jóval nagyobb hangsúlyt fektet a szakma.
A konferencia előadói között volt Medgyesy S. Norbert, aki Ördögök a Csíksomlyói passióban, továbbá Tamási és Sütő játékaiban címmel adott elő, és Cs. Nagy Ibolya is, aki Sütő András Álomkommandó című művének drámaértelmezésiről beszélt. Az ebédszünetben a résztvevők Bohák György 1989-es Gyökér és vadvirág című filmjét tekinthették meg. A Tamási Áron novellája nyomán készített filmadaptációról Kubik Anna, az alkotás egyik főszereplője tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!