Jégtörő írók címmel konferenciával emlékezett Tamási Áronra (1897–1966) és Sütő Andrásra (1927–2006) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétvégén a Pesti Vigadóban, ahol Fekete György, a köztestület elnöke úgy fogalmazott: a két szerző a magyarság nagy titkainak teremtője és őrzője volt.
2016. október 02., 15:042016. október 02., 15:04
2016. október 02., 19:532016. október 02., 19:53
Tamási Áron és Sütő András a 20. századi magyar kultúra, irodalom és szellemtörténet két nagy géniusza volt, akik az erdélyi tájakról érkezve emelték magasabbra az \"egyetemes magyarság égboltozatát” – hangsúlyozta Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki kiemelte azt is: saját korukban mindkét szerzőt valódi írófejedelemként tartották számon – írta az MTI.
Falusi Márton költő, író előadásában kiemelte: Tamási Áron és Sütő András esszéisztikája folytatandó hagyomány, nyelvezetük megújuló erőforrás az utókor számára. Mint fogalmazott, a két szerző esszéiben egy nagy kérdést járt körül, azt, hogy mit jelent magyarnak lenni a Mezőségben és a Székelyföldön. Míg az esszéíró Tamási Áron mintha könnyedén berendezkedne a fiktív regénybeli szituációkba, Jégtörő Mátyás fantasztikus és Ábel realisztikus kalandjaiba, Sütő András esszéiben inkább a szociografikus dokumentarizmus eszközeihez nyúl – hangsúlyozta.
„Amit Sütő prózája a nyelv állandó analízisével old meg, Tamási a fantasztikus motívumok és események közbeiktatásával . Tamási szépirodalmi esszéi magától értetődően a beszédaktusokon kívüli helytállásra, közösségi cselekvésre hívhatnak” – mutatott rá Falusi Márton.
Jánosi Zoltán irodalomtörténész Tamási Áron és Federico García Lorca (1898-1936) életének és műveinek párhuzamairól, érintkezéseiről beszélt. Mint Andalúz tükör című előadásában fogalmazott, Tamási és Lorca életművét összeköti a perspektivikus, irodalmi válasz akarása a népsors kihívásaira, a helyi peremhelyzetben lévő – andalúz és székelyföldi – belső identitás kérdéseire.
Beszélt arról is: a Nyugattól való megkésettség hangsúlyozása a magyar irodalomtörténet oktatásában az általános iskolától az egyetemekig jelen van, annak ellenére, hogy ma már a „lokálisban megnyilatkozó emberi minőségre”, a helyi irodalmak és alkotók egyediségére jóval nagyobb hangsúlyt fektet a szakma.
A konferencia előadói között volt Medgyesy S. Norbert, aki Ördögök a Csíksomlyói passióban, továbbá Tamási és Sütő játékaiban címmel adott elő, és Cs. Nagy Ibolya is, aki Sütő András Álomkommandó című művének drámaértelmezésiről beszélt. Az ebédszünetben a résztvevők Bohák György 1989-es Gyökér és vadvirág című filmjét tekinthették meg. A Tamási Áron novellája nyomán készített filmadaptációról Kubik Anna, az alkotás egyik főszereplője tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!