Balázs Imre József zsűritag a Legszebb Erdélyi Magyar Dal döntőjéről: koncert- és rádióképes dalok születtek

A zsűri tagjai André Ferenc költő, slammer, Balázs Imre József költő, kritikus, Gábora-Máté Éva énekes voltak, munkájukat az élő produkciók értékelésében Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány elnöke segítette, a pályázatot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) hirdette meg.

„Volt néhány drámai fejlemény a gálán: a 4S Street énekese-gitárosa például mankókkal és sportsérüléssel érkezett a színpadra, de a harmadik előadott dalnál már egy-két piruettet is láthattunk tőle. Különleges volt a Stone Hilltől az este 9 utáni idősávban gyerekkoncert-repertoárt hallani, de meggyőztek róla, hogy felnőtteknek ugyanúgy fergeteges bulizós hangulatot tudnak teremteni a zenéjükkel, mint a gyerekeknek” – mondta el a Krónika megkeresésére Balázs Imre József. Hozzátette,

„Némi dilemmát okozott, hogy a döntőbe jutott hat zenekar közül kettő – a No Sugar és a Monyo Project – nem tudott fellépni a kolozsvári gálán. Végül az az elv döntött, ami már a pályázat nevében is szerepel, és eleve a verseny kiindulópontja volt az alapításkor, hogy itt a fő hangsúly a dalokon van, noha természetesen az előadásmód, színpadi jelenlét is alakíthat a sorrenden” – összegzett Balázs Imre József.

A 25 év felettiek kategóriájában a második helyezett a Póra Zoli & Stone Hill Akarom című száma, a harmadik a Monyo Project Jár még egy álom című száma lett. A 25 év alattiak kategóriájában a második a Szintaxis zenekar Lebegő című száma lett, harmadik pedig a Teddy Queen Zűrzavar című dala.

A Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat fő célja, hogy felhívja az erdélyi magyar zenekarok figyelmét az anyanyelven való alkotás fontosságára, értékes díjakkal biztassa őket a benevezésre, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a legjobb dalokat megalkotó zenekarok méltó körülmények között mutatkozhassanak be a nagyközönségnek. A LEMD pályázatán dalok versenyeznek, nem zenekarok, a két legfontosabb kritérium pedig, hogy a dal magyar nyelvű és saját szerzemény legyen. A pályázatra Erdély egész területéről (beleértve a Bánságot, Partiumot és a Székelyföldet is) várják a jelentkezőket a szervezők.