
Kolozsváron mutatták be szerda este Csibi László Nussbaum 95736 című dokumentumfilmjét, amely a 88 éves, tordai származású, a kincses városban élő Nussbaum László holokauszttúlélő történetét dolgozza fel.
2017. november 16., 15:212017. november 16., 15:21
A Minerva-házban tartott premieren zsúfolásig telt a terem, a bemutatót követően az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő filmrendező és a főszereplő beszélgetését követhették figyelemmel az érdeklődők.
A közel egyórás film tízórányi nyersanyagból készült el mintegy két év alatt.
Az alkotás otóberben elnyerte a Hollywoodi Nemzetközi Független Dokumentumfilmes Díjat, november 8-án pedig a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 250 ezer forintos különdíját a Lakiteleki Filmszemlén.
1940 őszén a Nussbaum család a kettévágott Erdély határvidékéről, Tordáról, a jobb élet reményében a Magyarországhoz visszakerült Kolozsvárra költözött. Magyarságukat teljes mértékben akarták megélni, itt készült az életre a tizenéves László, akinek történetein keresztül a második bécsi döntést követő évek eseményei, élményei elevenednek meg. A téglagyárban eltöltött hetek után zsúfolt marhavagonba zárva vitték szüleivel és testvérével Auschwitz-Birkenauba, ahonnan a fiatal fiú a buchenwaldi táborba került. Szülei és kisebb testvére életüket vesztették Auschwitzban, az árván maradt Lászlót később a buchenwaldi munkatáborban érte a szabadulás.
Nussbaum László a bemutatón elmesélte, 1945-ben hazatért Tordára, ahol rokonaihoz került, akik gyerekként kezelték, holott ő az átélt borzalmak hatására már felnőttnek érezte magát. A túlélő a háború borzalmait követő időszakot felidézve elmesélte azt is, hogy egy tordai temetés alkalmából rákérdeztek, miért nem rendíti meg a haláleset, ő pedig azt felelte, azért, mert túl sokszor szembesült a halállal a koncentrációs táborban.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!