Kolozsvár kulturális fővárosi esélyeit latolgatták

A szervezők megfelelő fórumot szerettek volna biztosítani a program stratégiájának előkészítéséhez, a főbb szempontok és irányvonalak meghatározásához. Szalay Tamás, a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa program kulturális igazgatója az általa irányított projekt stratégiájáról, problémáiról és fogadtatásáról beszélt. Fontosnak tartotta kiemelni a média szerepét, amelyet már a tervezési, majd a kivitelezési folyamatba is be kell vonni a sikeresség érdekében. Ennek legfőbb oka, hogy a média biztosíthatja a különböző szereplők közötti kommunikációhoz szükséges fórumot, illetve elősegítheti a programok nagyobb látogatottságát. Szakáts István a Kolozsvár 2020 Kezdeményezés, valamint a Kolozsvár 2020 Társulás tagjaként tisztázta a két különálló szervezet szerepét.

A Kolozsvár 2020 Kezdeményezést a kulturális élet és a civil szféra képviselői hozták létre, hogy szakértői diskurzusok kezdeményezésével, a művészek és a közösség mozgósításával segítsék a programot. A Kolozsvár 2020 – Európa Kulturális Fővárosa program jogi keretét az önkormányzat által létrehozott Kolozsvár 2020 Társulás valósítja meg. Florin Moroşanu a polgármesteri hivatal részéről a két szerv munkája és tagjai közötti átfedésekre hívta fel a figyelmet, kifejtve, hogy a társulásnak 47 szervezet és intézmény a tagja. Hét szakértői bizottságot hoztak létre, melyeknek feladata saját területükön a meglévő értékek és a szükségletek feltérképezése által egy egységes stratégia kidolgozása. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, Vasile Puşcaş szerint a legfontosabb feladat, hogy Kolozsvár város értékeit kihasználva és továbbfejlesztve a lakosság interkulturális közösséggé váljon. Az értékek között a multikulturalitás mellett a vallási sokszínűséget emelte ki.

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója, Tudor Giurgiu szerint a fesztivál nagyban hozzájárult az erdélyi filmes kultúra formálódásához. Szerinte egy nagyobb volumenű rendezvénysorozat ugyancsak pozitívan hatna a kulturális életre. A kulturális főváros program szociológiai vonatkozásairól Petrovici Norbert kolozsvári szociológus tartott előadást, aki elkülönítette ugyan a magaskultúrát a szubkultúrától, de fontosnak tartja, hogy a kialakítandó stratégiában mindkettő képviselőit és fogyasztóit figyelembe vegyék. Hegedűs Csilla, a művelődési minisztérium munkatársa a bonchidai kastély és kulturális napok példáját elemezte, ahol „kicsiben már sikerült mozgósítani a lakosságot, és fogékonnyá tenni a kulturális események iránt”. Minden előadó egyetértett abban, hogy a projekt csak akkor lehet hatásos, ha a lakosságot is sikerül bevonni az előkészületekbe, illetve a majdani programokba.

Nagy-Méhész Tünde