KMN – Művészeti projektek köztereken

Nosztalgia és életöröm a festészetben

Nosztalgia és életöröm a 20. századi magyar festészetben címen nyílt kiállítás a budapesti Abigail-galéria és aukciós ház gyűjteményéből Magyarország főkonzulátusán. Hajdú Kata, a galéria tulajdonosa az MTI-nek elmondta, 20. századi magyarországi, illetve nagybányai és aradi születésű festők képeiből áll a kiállított anyag. Nem volt különösebb vezérelve a válogatásnak, csupán az, hogy a képek közös jellemzője az életöröm és a nosztalgia sugallata.

Hajdú Kata Fényes Adolfnak az 1920-as években festett Zivatar közeledik című képét tartotta a kiállítás legértékesebb festményének. Elmondta a kép védettségét nem rég oldotta fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Hozzátette, szülővárosából, Nagyszalontáról hozta Kolozsvárra az anyagot, hogy a magyar napok keretében bemutathassa.

Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója a kiállításmegnyitón arról a csodáról beszélt, hogy nincs két egyforma festmény. Még ugyanaz a művész sem tudja kétszer megfesteni ugyanazt, mégis ránézésre meghatározható egy-egy festményről a kor, amelyben készült. A képek változatosságát a természetéhez hasonlította, mint fogalmazott, ugyanabból a termőtalajból diófa és csalán is kinőhet.

Kulturális fővárosok „szurkolói\"

A TIFF-házban gyűltek össze péntek délután a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi képviselők és „szurkolók\" az Európa Kulturális Főváros-ügy témája kapcsán. Kolozsvárt Horváth Anna alpolgármester, Szakáts István és Florin Moroşanu, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársai képviselték, Sepsiszentgyörgy részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, valamint a Sepsiszentgyörgy 2021 – Európa Kulturális Főváros részéről Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika volt jelen. Hegedüs Csilla volt kulturális miniszterként szólalt fel és kérdezett a képviselőktől, a beszélgetést Anca Simionca csíkszeredai szociológus moderálta.

A telt házas közönség előtt zajlott beszélgetés során többször fényt derült arra, hogy bár mindenki a saját projektjének szurkol, lehetőséget lát versenytársa koncepciójában is. A sepsiszentgyörgyi szervezőket az identitáskeresés koncepciója vezérli, a város Székelyföldet képviseli Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós támogatásával.

A kolozsvári projekt vezérelvéről Florin Moroşanu kifejtette, a civilizáció és nyugatiság jeligéje mentén építik fel a versenyképes pályázatot. Sztakics Éva úgy gondolja, hogy egy városnak abban kell fejlődnie, amiben erős, amihez jól ért. Sepsiszentgyörgy az egyik olyan romániai város, amely a legtöbb pénzt költi a kultúrára, ezért a kezdeményezőknek természetszerűen jött a művészeti irányvonal továbbgondolása. Közvetlen találkozásokat igyekeznek létrehozni az emberek és művészet között, több olyan művészeti projektben gondolkodnak, amelyek utcán, köztereken történnek.

Hegedüs Csilla felvetette, hogy a két város milyen mértékben elégíti majd ki a teljes romániai lakosság igényét, mivel szem előtt kell tartani, hogy a nyertes város nemcsak egy-egy régiót, hanem az egész országot fogja képviselni Európában. Erre válaszként közös egyetértés született: jelen esetben túl kell lépni az anyanyelven és szükségszerű együtt gondolkodni. Szakáts István szerint a projekt feladata a kulturális különbségek konstruktív összekapcsolása. A pályázatokat október elejéig kell benyújtani, a 12 tagú zsűri december 10-éig értékel, majd a végleges eredmény 2016-ban születik meg.

Tizenegy ország néptáncosai

Tizenegy ország, tizenhat nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttes vett részt a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón. A hangulatos rendezvénysorozaton színesebbnél színesebb népviseleteket vonultattak fel. A kedvezőtlen időjárás miatt a csütörtöki népviseleti felvonulás ugyan elmaradt, de aki a New York kávéházban járt, különleges élményben részesült: változatos viseletek, virág- és népi motívumok, gyöngysorok, hímzett kendők és mellények, rámás csizmák látványa fogadta az érdeklődőket.

Mint az elmúlt években, idén is szép számban gyűltek össze a folklór kedvelői a főtéri színpad előtt, hogy láthassák a Németországból, Lengyelországból, Lettországból, Fehéroroszországból, Oroszországból, Ukrajnából , Szlovákiából, Magyarországról, Szerbiából, Horvátországból és Romániából érkező néptáncegyüttesek műsorát. A műsor házigazdája, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes egyben huszadik évfordulóját is ünnepelte a mai gála során.

A rendezvénysorozatot a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a SzINT Kulturális Egyesület és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezte. A találkozó Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik, az erdélyi magyar közösség nemzetközi kulturális kapcsolatépítésének fontos tényezőjévé vált.