Hirdetés

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

•  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.

Krónika

2024. július 15., 17:582024. július 15., 17:58

2024. július 15., 17:592024. július 15., 17:59

Amint a központ közleményében szerepel, július 19-én, 18 órakor, illetve július 23-án 15 órakor tartják a két megnyitót.

„Mindkét tárlattal frissességet szeretnénk hozni a nyári időszakba, hiszen Szabó András fiatal képzőművész, az általa kidolgozott, egyedül rá jellemző visszakarcolásos technika pedig igazán különleges, Incze János Dés Itáliában és Erdélyben festett idilli pillanatképeket megragadó festményei pedig szintén üdítően hatnak”

Hirdetés

– olvasható az ismertetőben.

Incze János Dés: Nyár, 1965, olaj, farostlemez, 77 x 72 cm (magángyűjtemény) •  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ Galéria

Incze János Dés: Nyár, 1965, olaj, farostlemez, 77 x 72 cm (magángyűjtemény)

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Incze János Dés retrospektív kiállítása július 23. és szeptember 27. közt lesz megtekinthető. Július 23-án 15 órától az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben a retrospektív kiállítást Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, dr. Deák Ferenc Loránd művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitják meg. A tárlat anyagát válogatta: dr. Bordás Beáta, a kiállítást rendezte: dr. Miklós Szilárd.

A Szinérváralján született Incze János Dés már a Szatmárnémetiben töltött iskolaéveiben elkezdett érdeklődni a festészet iránt,

amikor rendszeresen eljárt osztályfőnöke, Sarkadi Sándor, illetve Popp Aurél festőművészek műtermébe. Képzőművészeti tanulmányokat viszont csak később, a munka melletti szabadidejében tudott végezni, így 1928–29 között a kolozsvári Szépművészeti Iskola soron kívüli növendéke volt, majd

1935–1940 között a nyarakat a nagybányai festőiskolában töltötte, ahol Ziffer Sándor korrigálta a műveit. Biztos kenyérkereseti lehetőség reményében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjét végezte el, és 1935-ben végleg Désen telepedett meg tanítóként.

Választott városa, Dés, a középkori templom uralta főterével és szűk, kanyargós utcáival, piacával, a Szamos partjával és a kisvárosi miliőjével állandó témát és inspirációt szolgáltatott a festőnek, aki a negyvenes évektől kezdve utónévként is felvette a település nevét. A kisváros lakóit és tereit derűs iróniával átszőtt képeken örökítette meg, a mindennapi élet valósága érdekelte. A tudatosan „elrajzolt”, vázlatosan megfestett alakokat egy-egy kifejező, jellegzetes mozdulattal, gesztussal jelenítette meg. Meseszerű hatást keltő képei a pillanatkép elevenségével hatnak. Az általa használt kompozíciós módszer felrúgja a klasszikus szabályokat (nem követi az elő-, közép- és háttér hagyományos rangsorát), a festő egyforma jelentőséget tulajdonít a téma különböző elemeinek.

A dési látképek és zsánerképek mellett vásznain Segesvár, Nagyszeben, Kolozsvár épületei is visszaköszönnek, de az olaszországi tanulmányútjai során felfedezett város- és tájrészleteket is megörökítette.

Jelen kiállítás 90 festményt vonultat fel Incze János Dés gazdag életművéből, átfogva a művész különböző alkotói periódusait. Így kerülnek egymás mellé például az 1940-es években készült életképek, városképek és portrék; az olaszországi és erdélyi utazásainak emlékei (hatvanas–hetvenes évek) vagy a legutolsó korszakban, az 1980-as évek végén – az 1990-es évek elején festett művei. Az újszerű elrendezésben bemutatott tárlaton körvonalazódnak azok a témák, amelyekhez a festő egész élete során visszatért: a dési templom és a főtéri piac, a dési városrészletek, téli életképek, bivalyok, az utazások során megörökített városképek, a kisvárosi karakterek, a családi élet meghitt pillanatai, önarcképek.

A nyolc magángyűjteményből, a festő családjától valamint a Sapientia Alapítvány és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött művek

között számos olyan alkotás található, amelyekkel hosszú idő óta nem találkozhatott a közönség, így e retrospektív tárlat egyedülálló alkalmat kínál arra, hogy egyben áttekinthetőek legyenek az életmű meghatározó darabjai.


Bádogember és társai – ez a címe a Szabó András grafikus kifinomult ember- és társadalomrajzaiból álló tárlatnak, amely július 19. és szeptember 21. közt lesz megtekinthető. Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében, 2024. július 19-én, pénteken, 18 órakor nyílik meg a grafikus eddigi, hozzávetőleg húsz éves alkotói pályáját átfogó kiállítása.

Szabó András:  Keretezve - 2024, 70 × 115 cm (magántulajdon) •  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ Galéria

Szabó András: Keretezve - 2024, 70 × 115 cm (magántulajdon)

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő és alkotó, de Párizs és Brüsszel galériáiban is kiállító képzőművész

műveit bemutató tárlatot dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatják.

Szabó András minden bemutatkozásával új kihívások elé állítja befogadóit. Bár kísérletező alkat, technikáját és stílusát tekintve nagyon következetes és kitartó művész. Útkeresése, folyamatos megújulása inkább a frissebb sorozatok témájában, inspirációs forrásában keresendő, a barokk ábrázolásmódját és a manierizmus kidolgozottságát ötvözi a globalizált világ elemeivel s teszi ezt úgy, hogy a képzőművészet eszközeivel igazán érzékeny jellem- és társadalomrajzokat fogalmaz meg. Jelen tárlat gazdag válogatásban igyekszik bemutatni a művészt eddig foglalkoztató témákat, alkotásai látványvilágának alakulását a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatott tanulmányai alatt keletkezett munkáktól egészen a legfrissebb alkotásokig, amelyek, ugyan

messziről megismerhetőek a művész által kifejlesztett egyedi visszakarcolásos technikáról, mégis különálló sorozatokba rendeződnek.

Szabó András 1991–1999 között a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd 1999–2003 között a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatta a tanulmányait, ahol 2005-ben magiszteri diplomát szerzett, 2005–2008 között pedig PhD képzésben vett részt. 2001 óta munkáival folyamatosan szerepel a hazai és külföldi kiállításokon. A hazai közönség többek között a kolozsvári Ataş Galériában, a bukaresti Anaid Art Galleryben, a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában (amelynek 2010–2013 között kurátora is volt), a Bulgakov kávéházban, a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, a kolozsvári Nano Galériában vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatta alkotásait.

Fontosabb külföldi szereplései közül megemlítendő, hogy 2006-ban kiállított a párizsi 8e Avenue Pavilonban, 2012-ben és 2018-ban munkái szerepeltek a budapesti Art Marketen és 2018-ban a kölni Art Fair kortárs képzőművészeti vásáron,

2015-ben pedig átfogó egyéni kiállítása nyílt Párizsban és Brüsszelben, 2022-ben pedig Salzburgban.

korábban írtuk

Valóság a fikcióval, fényhatás az ecsetvonással keveredik az EMŰK legújabb tárlatain
Valóság a fikcióval, fényhatás az ecsetvonással keveredik az EMŰK legújabb tárlatain

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Krasznahorkai lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről Stockholmban

A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.

Krasznahorkai lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről Stockholmban
Hirdetés
2025. december 06., szombat

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi

A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi
2025. december 05., péntek

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból

Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból
2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
Hirdetés