Király Farkas prózakötetét és a Hervay-összes javított kiadását mutatták be Kolozsváron

Az azonos címmel – Az idő körei – megjelent új kiadásba bekerült néhány kimaradt vers is, ezek közül egyet Balázs Imre József az Ifjúmunkás című hetilap egy 1957-es számában fedezett fel. De a kötet újrakiadását az is indokolttá tette, hogy korrigáltak benne egy fatális tévedést, az első kiadásba ugyanis véletlen folytán bekerült egy magyarországi költő, Bíró József mintegy húsz verse, amelyet Hervaynak tulajdonítottak. Balázs Imre elmondta: Bíró a 80-as évek elején Budapesten élő Hervayt kérte meg, hogy vezesse fel a költői estjét, ekkor adta át a gépírásos verseket a költőnőnek. Mivel aláírás nem volt a lapokon, Hervay halála utána a Petőfi Irodalmi Múzeumban ezeket a költeményeket is Hervay-versekként katalogizálták. „Annyit azért észrevettem, hogy ezek némileg különböznek a többi verstől, így külön részben jelentek meg, ezt a részt most kivettük. A tapasztalat birtokában átnéztem a Petőfi-múzeum anyagát, és még egy verset kivettem a korábbi kiadás anyagából, mivel más volt a gépírás és a stílus is” – magyarázta Balázs Imre. Az első kiadást egyébként a Korunk jelenlegi főszerkesztője végzős egyetemistaként szerkesztette. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta: korábban is többször bevontak a szerkesztői munkába pályakezdőket, akik „friss szemmel” fogtak hozzá a munkához. Az első kiadás egyébként 2000 példányban jelent meg, ami egyéni verseskönyv esetében a kiadóigazgató szerint nagyon magas szám, mégis mintegy hat év alatt sikerült az egészet értékesíteni. A résztvevőknek Katona Éva nyugalmazott színművész olvasta fel a költőnő három versét.

Az est másik szereplője, a Magyarországra elszármazott Király Farkas A Boldog utca hava és egyéb történetek című első prózakötetét mutatta be a szerkesztő, Karácsonyi Zsolt. Mint mondta, meglepődött, mikor a négy verseskötettel rendelkező költő azzal kereste fel, hogy szerkessze meg a prózakötetét, ugyanakkor azt is bevallotta: mivel Király Farkas is szerkesztőként dolgozik, nem volt nehéz dolga. A szerző elmesélte: 2005 óta foglalkozik prózaírással, a budapesti Szabad Föld című hetilapnak – melynek olvasószerkesztői tisztét tölti be – kezdett el tárcanovellákat írni a főszerkesztő unszolására. Karácsonyi elmondta: aki pár évig élt Kolozsváron, annak ismerősek lehetnek a rövid írások szereplői, a kötet jellegzetessége pedig, hogy bár kisemberekről – adóellenőrökről, sofőrökről, árusokról – szól, csaknem minden történetben előfordul a csoda, amely kötetszervező elemmé lép elő. Király elmondta: valóban a szülővárosa hangulata árad ezekből a kisprózákból, a szereplőket még itthon megismert figurákból gyúrta össze. „A Kriterionnál egyébként szeretek debütálni, itt jelent meg az első verseskönyvem, majd az első fordításkötet, most pedig prózai írásaimat adták ki, és csak azért nem náluk jelenik meg az első drámakötetem, mert drámát nem tervezek írni” – humorizált Király.