Képes kötet Arany Jánosról és Szalontájáról

Budapesten is ismertették hétfőn az Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló, Arany Szalontája, Szalonta Aranya című képes albumot. Prőhle Gergely, az eseménynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy Dánielisz Endre, Faggyas Sándor és Patócs Júlia munkáját először Nagyszalontán, Arany születésének kétszázadik évfordulóján, március 2-án mutatták be – számolt be az MTI.

Honlap is indul Arany munkásságáról

Az igazgató hozzátette, az idei Arany-emlékév szándéka, hogy a költő szellemiségéhez méltó eseménysorozattal tisztelegjen Arany János munkássága előtt. Naszvadi György, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsadója, az album megjelenését támogató Pallas Athene Domus Concordiae Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, olyan kötetet szerettek volna, amely nem nehezen olvasható irodalomtörténeti tanulmányokat tartalmaz, hanem a szélesebb közönség számára is befogadható.

Az alapítvány célja, hogy a könyvet a Kárpát-medence összes magyar nyelvű oktatási intézményébe ingyen eljuttassa, de a kötet a könyvpiacon is megjelenik majd – tette hozzá. Török László, Nagyszalonta polgármestere emlékeztetett arra, hogy a város a magyar irodalom olyan nagyságainak szülőhelye, mint Arany János, Sinka István vagy Zilahy Lajos; az ő emléküket a partiumi település máig elevenen ápolja.

Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke méltatta a Méry Ratio Kiadó tevékenységét, amely elmondása szerint ismét gyönyörű albumot jelentetett meg: a kötet a nagyszerű képanyag mellett rengeteg hasznos információt tartalmaz. Faggyas Sándor újságíró szerint a mai magyar fiatalok keveset tudnak Arany János életének első, nagyszalontai korszakáról. A Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténésszel és Patócs Júliával, a hajdúvárosi Arany János Művelődési Egyesület elnökével közösen írt album elsősorban nekik szól, nemcsak szövegben, hanem képeken keresztül is bemutatva a kort – mutatott rá.

Patócs Júlia hozzátette: az egyesület nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, és a kötet munkálatai közben Arany fiatalkorának sok elfeledett részlete is újra napvilágra került. Korompai János irodalomtörténész elmondta, hogy Nagyszalonta minden Arany-kutatónak „otthona és munkahelye\". A tervek szerint idén elindul egy Arany János munkásságát bemutató honlap is, amelyen számos kézirat is megismerhető lesz – árulta el a kutató.

A költő kézjegye és verssorai

„Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgy hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát. Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja – e gondolattal kezdi Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében az Arany Jánosról szóló fejezetet. Fogadjuk el a zseniális irodalomtudós megállapítását: a sokak szerint »legmagyarabb magyar költő« szellemét, nyelvét, művészetét csak az előzmények és adottságok, vagyis szülőhelye történetének és családi gyökereinek vizsgálatával lehet igazán megismerni és megérteni\" – írja a fülszövegben Faggyas Sándor, a kötet szerkesztője.

A költőóriás családját, gyermekkorát, iskoláját, életútját, színészkalandjait, költői indulását, Petőfivel való barátságát is taglaló, gazdag illusztrációs anyaggal ellátott kiadvány szerkesztője szerint a kötet azt igyekszik bemutatni, mit jelentett Arany János számára Szalonta, valamint hogy mit jelentett és jelent ma is szülővárosának a költő életműve, miként ápolják örökségét. A kiadványban régi szalontai képeslapok, Arany-kéziratok (például a Toldi első oldala), a költőt és családját ábrázoló fotográfia, a Petőfiről készült litográfia, Petőfinek a Csonkatoronyról 1847-ben készített rajza, az Arany születéséről a szalontai református egyház anyakönyvében található bejegyzés, a költő kézjegyével ellátott adásviteli okirat is látható. A kötet három részre tagolódik, a költő verssorával fémjelzett, „Nagy-Szalonta nevezetes város\" című első részben a bihari település története követhető nyomon 1214-es első írásbeli említésétől a 20. század elejéig, ezen kívül szó esik a város híres szülötteiről, Sinka István költőről, Zilahy Lajos íróról, publicistáról, Kulin György csillagászról.

A megkínzott Veres Rebeka története

A második, legterjedelmesebb, Arany Szalontája című rész kronológiailag, versidézetekkel bőven illusztrálva veszi számba a költőóriás életének főbb állomásait, kiemelt figyelmet szentelve a szülőhely szerepének a költői pálya alakulásában. A forradalomban és szabadságharc idején történt, a költőt érintő eseményeket, Petőfivel való barátságát, egzisztenciális és lelki válságát részletesen taglaló, olvasmányosan megírt fejezetekben Arany lírájáról, balladaköltészetéről is sok információ található.

„Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült –\"
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára űlt.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!

Ő volt az, ki addig főzte
Pörge Dani bocskorát,
Míg elvette a Sinkóék
Cifra lányát, a Terát.
De most bezzeg bánja már,
Váltig hajtja: kár volt, kár!
Hess, madár!

Az 1877-ben írt ballada korabeli, grafikákkal illusztrált első oldala is látható a kötetben, a szemben lévő lapon pedig adalékok találhatóak a Vörös Rébék forrásáról. A „boszorkánynak\" tartott asszony története Szalontán is ismert volt, a történeti tények a Hajdú-Bihar megyei levéltár egyik jegyzőkönyvében bukkantak fel. Az eset gyakori beszédtéma volt a helyi lakosság körében a költő gyermekkorában, a hatóságokat is foglalkoztatta.

Veres Rebeka Szalontán élt, az ötvenkét éves asszonyra a babonaságra hajló emberek rásütötték a „boszorkány\" megbélyegző jelzőt, több férfi életveszélyesen megkínozta, szorongatott helyzetéből a város bírája és négy fegyverese tudta csak kiszabadítani. Az önkényesen bíráskodók ellen eljárás indult, az 1808-tól 1812-ig húzódó törvényszéki vizsgálat végén Várad-Olasziban elégtételt és kártérítést ítéltek meg a fogva tartott és megkínzott Székely Jánosné Veres Rebekának, a bántalmazókat pedig pénz- és börtönbüntetésre ítélték. Arany költészetében a szalontai nép gondolat- és hiedelemvilága, nyelvi kincse is nyomon követhető. A Vörös Rébékben felbomlik a bűn és bűnhődés okszerű összefüggése: bár Pörge Dani követ el bűnt és ő bűnhődik érte, a történet kicsengése nyomán a befogadó áldozatnak tekinti őt, és Vörös Rébéket vétkesnek. A babonás-mágikus világra kaput nyitó történetben az egyén felelőssége megrendül, az erkölcsös értékrend megszűnni látszik.

Az Arany szellemiségét őrző szülőváros

Az album Arany szalontai kultuszáról, szellemiségének őrzéséről szóló, Szalonta aranya című utolsó része felidézi, hogy a költő 1882-ben bekövetkezett halála után már felvetették az Arany János Emlékmúzeum megalapításának gondolatát. 1899-ben avatták fel a Csonkatoronyban az emlékmúzeumot, amely a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtőhelye ma is, ugyanakkor Románia legrégibb, sok viszontagságot túlélt magyar irodalmi múzeuma.

A fejezet ismerteti a Csonkatoronyban található gyűjtemény történetét, a költő kultuszának másik nevezetes zarándokhelyét, a szülőházat is, valamint a hajdúvárosban működő köznevelési intézményeket. Arany eredeti szülőháza 1823-ban leégett, az újjáépített otthont lebontották, az eredeti telken jelenleg álló parasztház a 19. század végén épült, benne tájház működik, az egykori szalontai otthonok hangulatát idézi.

Az ünnepi album szövege többek közt Dánielisz Endre saját kutatásain alapuló hely- és művelődéstörténeti publikációinak, Szemző Piroska, Benedek Marcell, Alföldy Jenő, Riedl Frigyes írásainak felhasználásával készült.