Katonaruhák a világháborúból

Fotó: Krónika

Hadtörténeti kiállítás nyílt a Varadinum keretében Nagyváradon Magyar katonai indulók akkordjai fogadták azokat, akik ellátogattak kedden este a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-központ kiállítótermébe, hogy megtekintsék a második világháborús katonai emléktárgyakból rendezett kiállítást.

Balogh Levente

2006. május 18., 00:002006. május 18., 00:00

A Varadinum ünnepségsorozat keretében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett tárlaton a mindössze tizenhét éves marosvásárhelyi Benkő József gyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. Négy hadsereg – magyar, német, szovjet és román – egy-egy teljes egyenruháját is kiállították a szükséges kiegészítőkkel – derékszíjakkal, szuronyokkal, gázálarcokkal, hátizsákokkal – együtt, emellett tábori csajkák, kulacsok, lőszeres ládák és töltényhevederek is helyet kaptak a tárlókban. Mindezek mellett korabeli zsoldkönyveket, tábori levelezőlapokat, fényképfelvételeket, magyar és német kitüntetéseket, valamint dögcédulákat is megtekinthettek a látogatók.
Benkő József elmondta, gyűjteménye jelenleg több mint ezer darabot számlál: a tárgyak harminc százalékát Maros megyei veteránoktól kapta, a többit az ócskapiacról, illetve csere útján szerezte be. A fiatal gyűjtő közölte, távlati célja egy székely hadtörténeti múzeum létesítése.
A rendezvényen a szervezők bemutatták azt a térképet, amely Nagyvárad 1942-es állapotát mutatja be, és amelyet egy korabeli, valamint egy mai geodéziai térkép alapján az EMI egyik tagja, Csomortányi István készített el. A térképhez a kiállítók a város magyar utcanévjegyzékét és az utcanevek román megfelelőjét is csatolták. Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke közölte, mindezzel az a céljuk, hogy a nemzeti kulturális örökség részét képező eredeti magyar utcanevek továbbra se merüljenek feledésbe. Hozzátette, tervezik Kolozsvár, Marosvásárhely és Szatmárnémeti hasonló térképének elkészítését is. Emellett bejelentett egy újabb akciót is: ennek keretében aláírásgyűjtést szerveznek, hogy a jelenlegi, kevésbé jelentős mellékutca helyett egy sokkal fontosabb utca vagy tér – vagy a románok által Egyesülésre elkeresztelt egykori Szent László tér vagy a Fő utca – kapja meg a városalapító lovagkirály, Szent László nevét.