2008. december 16., 11:002008. december 16., 11:00
A 19. században élt, és huszonnégy éves korában máig ismeretlen okból elhunyt Lautréamont műveit a szürrealisták fedezték fel, költeményei halála előtt, két vékonyka füzetben jelentek meg, a kettős kötetből napjainkra mindössze egyetlen példány maradt fenn.
„Ez a féktelen szenvedélyű költő féktelen szenvedélyű prózai költeményében megtagadja a hagyományos emberi értékeket, mindazt, amit az élet értelmének szokás tekinteni, kötöttséget, eszmét, észt és érzelmet, s persze legelsősorban, magát Istent. Keserűen kineveti önmagát is, ha költői lendülete a magasba röpteti, s közben mohón áhítja, amit megtagad, s a kamasz kegyetlenség prófétája önkéntelen szeretettel és irgalommal szól a megnyomorítottakról” – olvasható a Maldoror énekei az Európa Könyvkiadó Lyra Mundi sorozatában 1988-ban megjelent magyar kiadásának fülszövegében.
A Lautréamont művéből létrehozott szöveg-montázson alapuló előadás címét – Isten mint páciens – Heiner Müller egyik darabjából kölcsönözte a rendező, a szövegkönyvben a Maldoror énekein kívül a párizsi szerző Költemények című kötetéből, Shakespeare Hamletjéből, Heiner Müller darabjaiból és egy Grimm-meséből is találhatóak idézetek. A színdarab A kísértethajó című utolsó felvonása a zárómondat kivételével Matthias Langhoff írása. Az előadás létrehozói, akiket a nemrégiben Kolozsváron vendégszerepelt Kvartett című előadásukból már ismerhetnek a színházkedvelők, holnap 11 órától közönségtalálkozót tartanak a kolozsvári magyar színház emeleti előcsarnokában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok