Egyed Emese (balról a negyedik): örömmel tapasztaltuk, hogy nagyon sok a tehetséges diák
Fotó: Facebook/Kovacs Irenke
Ígéretes diákgenerációról van szó, tehetséges, gazdag szókincsű, jó írói vénával megáldott fiatalokról, akik meglepően izgalmasan fogalmaznak – összegezte a hétvégi Apáczai Csere János magyar nyelv, irodalom és kultúra nemzetközi tantárgyversenyt a zsűrielnök, Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár. Mint fogalmazott, nem lehet nívóbeli különbségekről beszélni: ugyanolyan jól teljesítettek az erdélyi, magyarországi, szerbiai, kárpátaljai diákok.
2018. április 24., 12:112018. április 24., 12:11
Ígéretes írói tehetségek tűntek fel a versenyen, és nem lehet nívóbeli különbségekről beszélni: ugyanolyan jól teljesítettek az erdélyi, magyarországi, szerbiai, kárpátaljai diákok is – mondta el a Krónika megkeresésére Egyed Emese, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem irodalomprofesszora, aki az Apáczai Csere János magyar nyelv, irodalom és kultúra nemzetközi tantárgyverseny tizenegyedik kiadásának zsűrielnöke volt a hétvégén Székelyudvarhelyen.
A vetélkedőre, amelyet a korábbi években Kolozsváron, Miskolcon, Pécsen szerveztek,
A Tamási Áron Gimnáziumban tartott nemzetközi fordulóban olyan 5–12. osztályos diákok versengtek, akik korábbi országos magyar nyelv és irodalom vetélkedőkön az első három helyen végeztek. Az írásbeli dolgozatokon kívül egyéni vers- és prózamondásban, illetve a kijelölt művek alapján készült csoportos színpadi jelenet helyszíni összeállításában versenyeztek a fiatalok.
„A megmérettetés egyik specifikuma volt, hogy egy-egy korcsoportban két évfolyam képviselői versengtek. A másik, hogy előre elküldték a diákoknak a szükséges olvasmányokat: mondákat, Tamási Áron Ábelét, egy Méhes György-regényt és Vida Gábor Egy dadogás története című regényét.
– fejtette ki Egyed Emese.
Azt is elmondta, bár a kijelölt olvasmányok nagy része prózai alkotás volt, természetesen a lírának is jutott szerep a rendezvényen: a versmondó versenyen többek közt Dsida Jenő és Szilágyi Domokos művei közül választhattak a diákok. Egyed Emese úgy értékelt, a megmérettetés egyfajta jól megszervezett, tábori hangulatú szakmai hétvége volt, tanárok és diákok szellemi és szakmai találkozója.
„A tanárok számára is fontos, hogy ismerkedjenek egymással, felújítsanak régi ismeretségeket, én magam is egykori kollégákkal, volt tanítványokkal találkozhattam, akik magyartanárok.
– fogalmazott a zsűrielnök. Hozzátette, szükség van ilyen találkozókra, ahol olvasni-írni szerető fiatalok versenyeznek, és ígéretes generációról van szó, tehetséges, gazdag szókincsű, jó írói vénával megáldott fiatalokról, akik meglepően izgalmasan fogalmaznak. „Arra biztattuk őket: merjenek írni, az írásaikat nem kell bezárni a szekrénybe, jó lenne közölni is a szövegeket” – mondta a zsűri elnöke.
Egyed Emese azt is mondta, dicséret illeti a szervezőket, hiszen gazdag kulturális kísérőprogramot állítottak össze. A résztvevők megtekinthették többek közt az Udvarhely Néptáncműhely Tamási Áron novellája alapján készült Szép Domokos Anna című táncjátékát, fellépett a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola Allegra zenekara és a maksai–székelyszenterzsébeti Cickom énekegyüttes. A rendezvényt többek közt a Hargita megyei tanfelügyelőség, a székelyudvarhelyi önkormányzat, a Tamási Áron Gimnázium vezetősége szervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!