Hiánypótló könyv magyar női példaképekről – az 50 elszánt magyar nő című kötet társszerzője a nemrég megjelent kiadványról

A kisfiúknak pedig azt, hogy semmire sem jogosítja fel őket az, hogy fiúnak születtek. Sajnos itthon még elég rosszul állunk, és reméljük, hogy ez a könyv is közelebb visz egy kicsit ahhoz, hogy a kislányokat ne bátortalanítsák el már a legelején.

A könyv szerkesztése közben annyit változott a helyzet, hogy karácsonyra magyarul is megjelent egy szerzőpáros kötete, akik a nagyvilágból merítettek, és száz nő, asszony életét dolgozták fel mesés formában egy kisebb korosztálynak. Sejthető volt, hogy a magyar változat sem fog sokat késni, de minket ez azért nem zavart, mert egyrészt két könyv nem túl sok a piacon, másrészt meg mi egyébként is szerettünk volna inkább a szórakoztató ismeretterjesztés irányába elmenni, és inkább a 6–12 éves korosztályt megcélozni.

Az külön öröm az egész alkotói csapat számára (hiszen Rátkai Kornél víziója és Bertóthy Ági belső illusztrációi is kellettek ahhoz, hogy egy ilyen gyönyörű kiadványt vehessenek kézbe az olvasók), hogy a nagylányok és felnőtt nők is nagy örömmel fogadták és szívesen forgatják, hiszen a bemutatott női történetek kisebb vagy nagyobb részéről nem hallottak. Az egyik felnőtt olvasó fogalmazott úgy, hogy erőt adó könyv.

Nagyon fontos volt, és ez Marcsi szakterülete, hogy képzőművészek is kerüljenek be, hiszen róluk teljesen megfeledkeznek a tankönyvek és a médiumok is. Szerettük volna megtalálni az úttörőket is, így került be a könyvbe Hugonnai Vilma, az első orvosnő, Jósika Júlia, az első külföldi tudósítónő, Déryné, az első díva, Ungár Margit, az első ügyvédnő, Pécsi Eszter, az első mérnöknő stb.

A kortársak közül érdekes, kiemelkedő teljesítménnyel rendelkező nőket válogattunk össze. Van roma rákkutatónk, aki analfabéta családból küzdötte fel magát a Magyar Tudományos Akadémia első roma ösztöndíjasává, van ultrafutó, Nobel-díjas klímakutató és egy szumóbajnoknő is. Fontos volt számunkra, hogy az ember mögött legyen mesélhető történet is, hiszen gyerekeknek szántuk a könyvet.

– Az előszóban az olvasható, hogy határon túli olvasóknak is szánják a kötetet. Például az erdélyi olvasók találhatnak erdélyi vonatkozásokat is a kötetben? Melyek ezek?

– Persze.

Jósika Júlia, aki legbologabb éveit a máramarosi Szurdokon töltötte, és persze Torma Zsófia, az első magyar régésznő, aki a Beszterce-Naszód megyei Csicsókeresztúron született, és Erdélyben kutatott sumér nyomok után.

Több olvasó is felvetette, hogy jó lenne ezzel a kötettel kiegészíteni a kötelező olvasmányok listáját. Tényleg jó lenne... Ami a szülőket illeti: a tapasztalat azt mutatja, hogy számos érdekes beszélgetésre ad alkalmat a könyv, hiszen egy-egy történet kapcsán sok kérdés felmerülhet. Nagy boldogság számunkra, amikor olyan visszajelzéseket, képeket kapunk olvasóktól, hogy a könyvet együtt bújja a család, apák, anyák, lányok és fiúk közös élménnyé teszik az olvasást.