Hermész kétórás ajándéküzenete: a nagyváradi közönség is megtekinthette a Kányádi Sándor verseiből összeállított műsort

Ekkor jutott eszembe az istenek hírvivőjeként is emlegetett Hermész, amikor pedig bejött a színre a Kaláka együttes négy tagja – Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs –, a színpadon már kint lévő hagyományos hangszereik mellé egyéb zeneszerszámokat is hozva, megerősödött a Hermész-képzetem.

Az ismert Volt egy fakatona vers eléneklésével indítottak, s a tökéletesen összesimuló kedves, játékos szöveg és zene hallatán arra gondoltam, mennyire nem véletlen a Kaláka és Kányádi Sándor éveken át tartó együttműködése, hiszen a szerző ismerte fel és fogalmazta meg olyan találóan a Kaláka-megzenésítések leglényegét:

S még végig sem gondoltam ezt a csodálatos összhangot, amikor felhangzott a költő és együttes sokszólamú „egy húron” pendülését erősítő, eredetileg szerelmes versnek íródott Két nyárfa költemény, melynek kezdő és zárószakasza tökéletesen leképezi a Kányádi–Kaláka-párost: „Én sem volnék, ha nem volnál, / ha te hozzám nem hajolnál, / te sem volnál, ha nem volnék, / ha én hozzád nem hajolnék. /…/ Ha nem volnék, te sem volnál, / én sem volnék, ha nem volnál. / Vagyunk ketten két szép nyárfa, / s búvunk egymás árnyékába.”

Az ötven év alatt született számtalan értékelés majd minden esetben kiemeli, hogy

Természetesen emellett mindig érvényesül az együttesre jellemző sajátos megszólalásmód, amit a négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka biztosít. A fél évszázad alatt harminc albumot jelentettek meg, mintegy ezer dal hangzott el a sok-sok ezer koncert során kül- és belföldön egyaránt. 2000-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben Prima Primissima, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjjal jutalmazták a hosszú évek alatt folyamatosan szerzett művészi élményt. Köszönet a Várad folyóiratnak, hogy megörvendeztették a nagyváradiakat ezzel a csodás „hermészi ajándék üzenettel”.