A szó és hang ereje. A néhány napon belül ötvenedik születésnapját ünneplő budapesti Kaláka együttes és Bogdán Zsolt kolozsvári színművész
Fotó: Facebook.com/Várad
A Kányádira jellemző közérthető, emberközeli nyelven írott, elmondott és elénekelt, mélységeken és magasságokon átívelő gondolatait adta elő a hétvégén Nagyváradon a budapesti Kaláka együttes és Bogdán Zsolt kolozsvári színművész.
2019. november 03., 19:302019. november 03., 19:30
A Szűcs László vezette Várad kulturális folyóirat munkaközössége vállalta fel annak az eseménynek a megszervezését, amitől a halottak napi óhatatlan szomorúság feloldására tökéletes művészi élményt váró, érdeklődő nagyváradi közönség épp azt kapta meg, amit óhajtott. A békateknőből az első lantot készítő, a pásztorsípot és a betűvetést feltaláló ógörög mitológiabeli Hermészt idéző művészi összhangban két órán át élvezhettük az állami filharmónia koncerttermében Kányádi Sándor verseiből Vannak vidékek címen összeállított műsort.
A Kányádira jellemző közérthető, emberközeli nyelven írott, elmondott és elénekelt, mélységeken és magasságokon átívelő gondolatait a néhány napon belül (november 26-án) ötvenedik születésnapját ünneplő budapesti Kaláka együttes és Bogdán Zsolt kolozsvári színművész adta elő.
A műsort Bogdán Zsolt indította a Sörény és koponya „poéma két részben két epilógussal többszöri nekirugaszkodással” alcímmel gazdagított Kányádi-művel, már az első percekben azt az érzést keltve a hallgatóban, hogy ez tulajdonképpen a költő neki küldött, személyes üzenete.
Ekkor jutott eszembe az istenek hírvivőjeként is emlegetett Hermész, amikor pedig bejött a színre a Kaláka együttes négy tagja – Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs –, a színpadon már kint lévő hagyományos hangszereik mellé egyéb zeneszerszámokat is hozva, megerősödött a Hermész-képzetem.
Az ismert Volt egy fakatona vers eléneklésével indítottak, s a tökéletesen összesimuló kedves, játékos szöveg és zene hallatán arra gondoltam, mennyire nem véletlen a Kaláka és Kányádi Sándor éveken át tartó együttműködése, hiszen a szerző ismerte fel és fogalmazta meg olyan találóan a Kaláka-megzenésítések leglényegét:
S még végig sem gondoltam ezt a csodálatos összhangot, amikor felhangzott a költő és együttes sokszólamú „egy húron” pendülését erősítő, eredetileg szerelmes versnek íródott Két nyárfa költemény, melynek kezdő és zárószakasza tökéletesen leképezi a Kányádi–Kaláka-párost: „Én sem volnék, ha nem volnál, / ha te hozzám nem hajolnál, / te sem volnál, ha nem volnék, / ha én hozzád nem hajolnék. /…/ Ha nem volnék, te sem volnál, / én sem volnék, ha nem volnál. / Vagyunk ketten két szép nyárfa, / s búvunk egymás árnyékába.”
Az ötven év alatt született számtalan értékelés majd minden esetben kiemeli, hogy
Természetesen emellett mindig érvényesül az együttesre jellemző sajátos megszólalásmód, amit a négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka biztosít. A fél évszázad alatt harminc albumot jelentettek meg, mintegy ezer dal hangzott el a sok-sok ezer koncert során kül- és belföldön egyaránt. 2000-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben Prima Primissima, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjjal jutalmazták a hosszú évek alatt folyamatosan szerzett művészi élményt. Köszönet a Várad folyóiratnak, hogy megörvendeztették a nagyváradiakat ezzel a csodás „hermészi ajándék üzenettel”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!