Fotó: Veres Nándor
Tavaly októbertől várja a Csíki Székely Múzeum azokat a csíkszeredai lakosokat, akik várostörténeti szempontból fontos tárgyakat tudnak felajánlani vagy eladni az intézménynek. Az összegyűlt anyagból a tervek szerint 2016-ban nyílik meg a várostörténeti kiállítás, amely a közgyűjtemény egyik legfontosabb projektje jelenleg.
2014. április 09., 18:132014. április 09., 18:13
Gyarmati Zsolt múzeumigazgatótól megtudtuk: személyesen is felkeresik a régi csíki családokat vagy azoknak a leszármazottait, akiknek tulajdonában még akadhatnak érdekességek.
„Első nagyobb adományunk Ajtony Gábor nyugalmazott gyógyszerésztől származott. Ő a városban egykor működő Fekete Sas Gyógyszertár hagyatékát bízta a múzeumra, aminek nagyon örültünk. Ezután meghirdettük a műtárgygyűjtési akciónkat, amelyre érkeztek ugyan felajánlások, de az általunk várt »roham« elmaradt, mi sokkal több adományozóra számítottunk. Rájöttünk, hogy személyes megszólítással többet érhetünk el, fel kell keresnünk minden olyan régi csíki családot, amely a város életében meghatározó szerepet játszott” – magyarázta ottjártunkkor az intézményvezető.
Gyarmati kezdeményezésére megalakult a gyűjtőcsoport, amelynek tagja a már említett Ajtony Gábor nyugdíjas gyógyszerész, Takács István nyugdíjas főmérnök és Gál Bence nyugdíjas faipari szakember. Az ő segítségükkel létrehoztak egy adatbázist, amelyben több mint száz csíki család szerepel. „Eddig egyharmadát már meg is látogattuk az említett családoknak, és így kezdett élénkebb lenni a műtárgygyűjtés” – számolt be az utóbbi hónapok tevékenységéről Gyarmati.
Egy kirakós darabjai
A személyes megkereséseknél a mesterségekre, szakmákra összpontosítanak. Egykori kereskedő, iparos családok, mesteremberek és sportolók hagyatékából érkeztek be eddig értékes műtárgyak. Például egyik régi szeredai kereskedőcsalád bútorait is megkapják, pontosabban egy régi hálószoba és ebédlő teljes bútorzatát ajánlották fel megvásárlásra.
Legutóbb Császár Ferenc egykori jégkorongozó kalapját és korcsolyáját kapták meg. Ugyanígy egykori politikusok, városvezetők hagyatékából is kaptak néhány érdekességet, ezek között van például a város kiürítési parancsa 1944 őszéről. A rendszerváltás előtt tanító tanárok hagyatékára is odafigyelnek. Minden tárgyat lefotóznak és kikérdezik a tulajdonosát a hozzá kötődő történetekről. Ezáltal sejlik fel a várostörténet egy-egy szelete.
„Nagyon szerteágazó ez a történet, persze a kiállításon főként azokat a részleteket mutatjuk be, amelyeket megfelelően tudunk érzékeltetni a tárgyak segítségével, illetve ha nincs ilyen anyag, megpróbáljuk ezt fotókkal vagy terepasztal segítségével bemutatni” – részletezte a múzeumigazgató. Sok minden gyűlt össze, de még várják az 1990 előtti időszakokból származó tárgyakat, iratokat, fotókat, hangfelvételeket, esetleg videókat.
Iparosok a színpadon
Eddig főként fotóanyag érkezett be, illetve igazolványok, plakátok, színházi belépők. Nagyon sok fénykép gyűlt össze például a két világháború közti műkedvelő színjátszásról. „Kiderült, hogy nagyon erős volt Csíkszeredában a műkedvelői élet. Pékek, iparosok is felléptek az amatőr színtársulatban. Hivatásos színház hiányában akkoriban az egyszerű emberek szórakoztatták egymást” – mutatott rá Gyarmati.
A kiállításra szánt műtárgyakkal minden hétfőn és kedden 11-14 óra között lehet jelentkezni, illetve a 0266-372024-es telefonszámon és az info@csikimuzeum.ro e-mail címen lehet bővebb felvilágosítást kérni a múzeum munkatársaitól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!