2011. július 25., 08:122011. július 25., 08:12
Az illusztrációkat az Írisz Ház folyosóján állították ki, Kopacz Attila, az árkosi Művelődési Központ igazgatója kezdeményezte, hogy a tárlatot néhány hétre költöztessék át a nagyobb látogatottságnak örvendő galériába.
„A baróti származású művész kiállított illusztrációi jelzik a hihetetlen vonzalmát és csodálatát a könyvek iránt” – fogalmazta meg Bogdán László, felidézte, hogy Gyulai Líviusz körülbelül ötszáz könyvet illusztrált és adott ki, köztük olyan remekműveket, mint Weöres Sándor Psychéje. „A könyvillusztráció Gyulai Líviusz egyik nagy érdeklődési területe, és napjainkban, amikor az emberek alig olvasnak, könyvesboltok zárnak be, figyelemre méltó, hogy a magyar képzőművészetben vannak, akik erőt és energiát áldoznak arra, hogy látni tanítsanak” – szögezte le Bogdán László. Az író elmondta, Gyulai Líviusz korábban egy interjúban elmondta neki, az illusztráció azért veszélyes műfaj, mert az olvasók általában elképzelik a könyvek hőseit, és nem biztos, hogy éppen úgy, mint az illusztrátor. Az árkosi tárlaton megelevenedik Robinson és Casanova, a rajzokon derűs irónia fedezhető fel, például az öregedő Casanova maga húzza a szeretett nő hintóját, mert éppen nem került ló vagy szamár. Gyulai Líviusz több ízben illusztrálta Babits Mihály Jónás könyve című költeményét, ezekből is látható néhány az Istálló Galériában, az illusztrációkat tragikomikus pátosz lengi át, Jónás kissé nevetséges módon perlekedik Istennel. „A Balzac-regényfolyamhoz készült illusztrációkat keserű szarkazmus színezi át, megjelenik rajtuk a feltörekvő társadalmi rendszer, a kispolgár és az akkor kiépülő tülekvés világvárosa, Párizs” – fogalmazta meg Bogdán László. A gyűjtemény szeptember elejéig tekinthető meg Árkoson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!