Györkös Mányi Albert festőművész Tordaszentlászlón született 1922-ben, Kolozsváron hunyt el 1993-ban
Fotó: Györkös Mányi Albert Emlékház/Facebook
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész életműve előtt tiszteleg az a nagyszabású, több helyszínre tervezett rendezvénysorozat, amelyet március 23-án egy kolozsvári kiállítás nyit meg. A szervezők közölték, az életmű teljes körű dokumentálása céljából Györkös-munkákat, az alkotóról készült archív fotókat is kölcsönkérnek a nagyközönségtől.
2022. március 03., 14:592022. március 03., 14:59
Györkös Mányi Albert festőművész születésének 100. évfordulóján kiállítássorozatot szervez a kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tulajdonában álló Györkös Mányi Albert Emlékház. A „Györkös 100” című sorozat a zenetanár-festőművész előtt tiszteleg, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy partnerségével és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának fővédnökségével. A rendezvénysorozat az év folyamán több helyszínen valósul meg.
A tárlatok létrehozásában közreműködik Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője és programszervezője, a Györkös-hagyaték kezelője, Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítások szakkurátora, Szebeni Zsuzsa színház- és művészettörténész, a kiállítások társkurátora, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, valamint Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) igazgatója.
Az emlékév nyitóeseménye nagyszabású életmű-kiállítás, amelyet a kolozsvári Bánffy-palotában működő művészeti múzeumban nyitnak meg március 23-án. A szervezők közölték, a további részletekről és eseményekről idejében értesítik a közönséget.
„Vannak-e még olyan gombaszemű, tiszta tekintetű, patyolatfehér ingű, fekete lájbis, tarka kendős falusi lányok, amilyeneket ez a különös varázslatú festő mint valami madonnákat idéz meg? Odaáll-e még furulyával vezényelni a népi kórust a vele egy karvezető? Györkös festményeinek nézője akkor is felteheti a kérdéseket, ha történetesen tudja, hogy a Kalotaszegen vagy a mezőségi Széken ma is előfordul ilyesmi (jóllehet az urbanizálódás lassanként minden falut, még az eldugottabbakat is eléri). Mesének, költészetnek, már-már elérhetetlen, rég tovalibbent idillnek tűnik ez az árny nélküli világ, amelyet Györkös Mányi Albert irigylésre méltó megszállottsággal álmodik vissza a technicizált, ipari javakért tülekedő XX. századvégbe” – idézi a szervezők közleménye Kántor Lajos 1981-es, Györkös Mányiról szóló írását.
legyenek jelen Györkös Mányi világának népszerű és ismert alkotásai, de törekszenek arra is, hogy az életmű eddig ismeretlen árnyalatait és variációit is bemutassák. 10 évvel ezelőtt, a 90. évforduló alkalmával, valamint a további években sikerült feltérképezni számos magántulajdonban és/vagy közgyűjteményben található Györkös Mányi-festményt, -fametszetet, -gipszlenyomatot, valamint bővíteni tudták az emlékház dokumentum-fotótárát is.
„Az említett alkotások egy része – tulajdonosaik szíves közreműködésével – részét képezték az akkori emlékkiállításnak, amiért ismételten köszönetet mondunk. Felhívásunk örök érvényű marad, hiszen meggyőződésünk, hogy további alkotásokról, fényképekről sikerül tudomást szereznünk tulajdonosaik jóvoltából” – írták a szervezők.
Az alkotásokról és a fényképekről lehetőleg megfelelő felbontású/méretű, fotózott, illetve szkennelt képet szeretnének, a rendelkezésre álló adatokkal együtt (a festmények mérete, keletkezésének ideje, a fotók készültének ideje, helye, a rajta látható személyek neve és/vagy foglalkozása), de szívesen vállalják a reprodukciók, fotómásolatok elkészítését, amennyiben a tárgyak tulajdonosa kölcsön adná őket erre a célra. A régebben és újabban fellelt festményekből az idei kiállításo(ko)n is ki szeretnének állítani egy válogatást, természetesen tulajdonosuk remélt előző beleegyezésével.
Ugyanakkor továbbra is várják azok jelentkezését, akik közelebbről ismerték a zenetanár-festőművészt, és emlékeiket (írásban vagy szóban) szívesen megosztanák. A kiemelkedő emlékezéseket videóra szeretnék rögzíteni egy majdani dokumentumfilm készítése céljából.
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gazdag könyvkínálattal és az újonnan megjelent kötetek bemutatóival várják az olvasás szerelmeseit a 11. Adventi Könyvvásárra december 11. és 14. között Kolozsváron a Vallásszabadság Házába és a volt Melody Szálló épületébe.
Adventi csodaváró koncerttel látogatnak el a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alkotói a kolozsvári Puck Bábszínházba.
Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós professzor idén lenne 80 éves, az évfordulón konferenciát szerveznek a kolozsvári Bölcsészkaron december 12-én és 13-án.
Történelmi konferenciát tartanak Kolozsváron csütörtökön a II. bécsi döntés 85. évfordulóján az Erdélyi Ferences Rendtartomány szétválasztásáról.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!