Fotó: Boda L. Gergely
Áprilisban, legkésőbb májusban állítja ki a Maros Megyei Múzeum azokat a műtárgyakat, amelyeket az utóbbi öt-hat évben vásárolt – tudtuk meg Soós Zoltán igazgatótól, aki a legújabb szerzeményekről is beszámolt.
2017. február 09., 12:302017. február 09., 12:30
Mint kifejtette, a múzeum szakemberei folyamatosan követik az európai aukciósházak híreit, itt érdeklődnek az erdélyi vonatkozású tárgyak iránt, amelyeket leginkább a magyarországi és németországi árveréseken lehet megszerezni. Az intézmény munkatársainak már tavaly márciusban tudomására jutott, hogy az egyik németországi aukciósház erdélyi műtárgyakat készül árverésre bocsátani, ezért kérték a Maros Megyei Tanácsot, nyújtson anyagi támogatást a műkincsvásárláshoz.
A múzeumigazgató elmondta, az önkormányzat az év végén, az idei költségvetés elfogadásakor erre is tekintettel volt, így 60 ezer eurót költhettek mintegy 33, Erdélyből származó ritkaság megvásárlására. Ennél jóval több szerepelt a kikiáltási listán, de ennyire tellett az anyagi keretekből – mondta Soós. A műtárgyakra vonatozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértői döntés alapján választották ki azokat a darabokat, amelyeket megvásároltak, és amelyek két héten belül érkeznek meg Marosvásárhelyre. A római katolikus egyház által a középkorban használt cibórium vagyis ostyatartó az egyik legértékesebb műtárgy, amit megvásárolt a múzeum – ezért 22 ezer eurót fizetett. Azt pontosan még nem tudják, hogy honnan származik az ostyatartó, feltehetőleg Beszterce vidékén használták – mondta az igazgató.
A legtöbb tárgy a második világháború alatt került külföldre, illetve az 1970–80-as években, a szász exodus idején – vélekedett Soós Zoltán, aki jövő héten utazik Németországba, ahol a műkincsek előző tulajdonosaival is találkozik, és megpróbálja tisztázni a tárgyak származási helyét. Az ostyatartóval kapcsolatban az igazgató elmondta, kevés ilyen liturgikus eszköz található Romániában. Az oltáriszentség őrzése már korán, az ókeresztény időszakban kialakult, templomban való őrzése a kora középkortól vált általánossá. Ebben az időben kis méretű dobozban helyezték el a külön erre a célra épített kis fülkében, toronyban vagy az oltár fölé függesztett, galamb alakú tartóban.
A most, illetve az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket áprilisban–májusban tekintheti meg a nagyközönség, akkor terveznek egy átfogó kiállítást szervezni a múzeum munkatársai. A tárlaton az aukciós, házakban vásárolt tárgyakon kívül az utóbbi időben végzett régészeti ásatások leleteit is kiállítják, ugyanakkor egy katalógust is készítenek. „Legkésőbb a Múzeumok Éjszakájára szeretnénk elkészülni a kiállítással és a katalógussal\" – hangsúlyozta Soós.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!