Ștefan Tóth István Múzeum – ezt a nevet adta a nagyváradi várban megnyílt fotómúzeumnak az alapító, Tóth István, akit a románok és a külföldiek inkább Ștefan Tóthként szólítanak.
2016. augusztus 11., 14:102016. augusztus 11., 14:10
Igaz, egyelőre még csak állandó tárlatként hirdetik a vár és a városi múzeum történeti szekciójában kialakított létesítményt, mivel a múzeummá válás hosszú és bürokratikus folyamat, várhatóan legalább négy évet felölel. „Amit én megálmodtam, többszörösen beteljesedett” – fogalmazott a Krónika megkeresésére az alapító.
Minden, ami a fotográfiával kapcsolatos
A fotómúzeum hét teremből áll. Az első Mezey Lajos nevét viseli, aki Nagyvárad első fotográfusa volt, 1820–1880 között élt és alkotott. Festőművészként kezdte pályafutását, majd fényképészként is tevékenykedett. A termet korhű bútorzat díszíti. Itt több mint negyven eredeti fénykép látható, amelyet a művész dédunokája, Mezey András budapesti ügyvéd adományozott a múzeumnak öt évre, de nem kizárt, hogy örökre megtarthatják. Ugyanebben a teremben Nagyvárad első női fotográfusának, Gyenge Rozáliának is elkülönítettek egy részt.
A további termekben fényképezőgépeket mutatnak be a legrégebbiektől a korszerűbb technikai vívmányokig, majd kellékeket, szakkönyveket és fényképészettel kapcsolatos folyóiratokat is láthatnak az érdeklődők. Fotóművészeti mappák, üveglemezek, síkfilmek, illetve rollfilmek, fényképpapírok, de előhívóvegyszerek és sok más kellék is található a múzeum kiállításában. Ezek nagyrészt egy szolnoki fotográfus, Gavaldig Zoltán adományai, de a budapesti Kajtár Tibor és Mészáros Ödön fotográfusoktól is származnak kiállított tárgyak.
Fényképstúdió is található a múzeumban, amelyben egy harmonikás fényképezőgép mellett esernyőkből átalakított korabeli világítóműszerek láthatók, a túloldalon pedig száraz növényzetből álló háttér. Egy további teremben szárítógépeket, illetve diafilmek és diapozitívek vetítésére használt gépeket tekinthetnek meg a múzeum látogatói. Ugyanakkor több mint tizenhat különböző típusú nagyítógép is a kiállítás része, és berendeztek egy amatőr laboratóriumot is, amely fényképek előhívását mutatja be.
A folyosón a fotográfia fejlődéséről szóló fényképkiállítás található, amely az utóbbi negyven év alatt készült munkákból áll. Két időszakos kiállítótermet is tartalmaz a múzeum, amelyeket Tóth István több mint százdarabos retrospektív kiállításával nyitottak meg. Ebben a fotósorozatban 1968-tól a közelmúltig készített felvételek láthatók.
Kortárs képeket gyűjtenek
A múzeum mellett szintén a várban alapítottak egy kortárs nemzetközi fotóművészeti gyűjteményt. A sorozat jelenleg ötven képből áll. „A továbbiakban az én feladatom megkeresni híres fotóművészeket, hogy adományozzanak” – mondta Tóth István. Mint részletezte, a fényképeket mappákba helyezik, amelyek bekerülnek a múzeum könyvtárába. „Kevés az a város, ahol kortárs fotókat fogadnak el. Ezért korrigálnánk ezt a tényt” – szögezte le.
Szerencsés volt, most ő is segít
Tóth István lapunknak arról is beszámolt, hogy felajánlotta a város könyvtárának a fényképészettel kapcsolatos szakkönyveit, amelyeket szintén negyven évig gyűjtött, a világ minden részéről vásárolta, vagy kapta őket. Ezeket az olvasóteremben lehet olvasni, fénymásolni, csak elvinni nem, hiszen egy Romániában egyedülálló kollekcióról van szó. A kötetek egyébként külön standot kapnak a könyvtárban, ami szintén a Tóth István nevét viseli.
„Életalapelvem a segítségadás, úgy érzem, hogy sok mindenben segített az élet, és szerencsés voltam. Ez volt az alapja annak, hogy a közösség javára adtam át a gyűjteményemet. Ezek a tárgyak napról napra tűnnek el a köztudatból és a közhasználatból is, most végre találtunk egy helyet, ahol kiállíthattuk őket. Ebben leginkább az motivált, hogy mindennap látni fogják az érdeklődők, új generáció kaphat pontos információt a fényképészet történetéről” – fogalmazott a fotóművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!