A Berlinale az egyik legrangosabb filmfesztivál
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár egy napig Radu Jude legújabb Ezüst-medvéjétől volt hangos a romániai sajtó, mégis úgy tűnik, hogy a médiában a nagy múltú Berlini Nemzetközi Filmfesztivál kicsit háttérbe szorul cannes-i, velencei társai mellett. Az A kategóriás filmfesztiválnak a bulvársajtó, a nemzetközi kiadványok alig szentelnek figyelmet, csak a szaksajtó számol be szorgosan az ottani bemutatókról. A helyszínen kerestem a választ a Berlinale mostoha sorsára.
2025. február 25., 19:132025. február 25., 19:13
2025. február 25., 20:262025. február 25., 20:26
Az idén 75 éves Berlini Nemzetközi Filmfesztivál az egyik legrangosabb a filmszemlék sorában, megalakulása óta a legnagyobb sztárok léptek vörös szőnyegére, pompáztak fotósaik objektívjeinek kereszttüzében. Az évek során Catherine Deneuve, Romy Schneider, George Clooney, Brad Pitt és társaik megfordultak a fesztivál impozáns palotájában, mely szervesen belesimul a Potzdamer tér és környéke modern környezetébe.
Csodálkozva nézheti a kíváncsiskodó az archív felvételeken, fényképeken, hogy az ötvenes, hatvanas évek sztárjai falatka nyári ruhákban parádéztak a német fővárosban, pedig mai tudásunk szerint
A fesztivál eredetileg júniusi időpontban volt, ám a hetvenes években megváltoztatták az időpontját, aminek több oka is volt. Egyrészt a szervezők azt akarták, ne ütközzön más nagy fesztiválokkal, például Cannes-nal (május) vagy Velencével (szeptember).
Radu Jude szerdán, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott filmje egy kis, független film – de Románia számára nagy.
Másfelől így a Berlinale az év egyik legelső nagy filmfesztiválja, ennek köszönhetően sok premiernek és nemzetközi bemutatónak ad otthont. Ez segít a filmek forgalmazásában és fesztiválkörútjuk elindításában. Továbbá a fesztivállal párhuzamosan zajlik az Európai Filmvásár (EFM), amely a filmipar egyik legfontosabb kereskedelmi eseménye. Februári időpontja lehetővé teszi, hogy a filmesek és forgalmazók az év elején szerződéseket kössenek.
Bár sok példa van rá a szemle történetéből – főleg enyhébb februárokból –, hogy egyesek bevállalták azt a pár métert a lefeketített autótól a fesztiválpalota bejáratáig, manapság inkább a kabátok, dzsekik és zakók kerülnek előtérbe. Élőben szemlélni ezt igencsak megmosolyogtató volt: látni, ahogy a hírességek kabátban lépnek ki az autóbál, gyorsan levetik azt, majd néhány fotó után feltűnően gyorsan besietnek a melegbe. A mínuszok egyébként a rajongók kedvét is szegték, a helyi német sajtó szerint idén számottevően kevesebben álltak autogramok, közös szelfik reményében a kordonok mögött.
A le nem takarított vörös szőnyeg egyébként nem az egyetlen jele volt annak, hogy Berlinben nem az a fajta maximalizmus uralkodik, mint például Cannes-ban. A sajtóbelépőmet nem tudtam érkezésem napján átvenni, ugyanis bár a sajtóközpont hétig volt nyitva, az ott dolgozók már húsz perccel korábban befejezték munkanapjukat, a filmek gyakran késve kezdődtek, a biztonsági ellenőrzés is igen laza volt.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Azaz miként például a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) esetében, a Berlinale vetítéseire is bárki jegyet válthat. A jegyek ára 15-20 euró körül mozog, és a város legkülönbözőbb pontjain működő mozikba szólnak.
de az újságírónak, aki ilyenkor minél több filmet próbál bezsúfolni egy napba, nem a legkellemesebb. A dolgot már csak az tetézi, ha a tömegközlekedésben dolgozók kétnapos sztrájkot hirdetnek, szinte ellehetetlenítve az intenzív fesztiválozást.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Másfelől bár a Berlinale A kategóriás fesztivál, az itt bemutatott filmek jellemzően, többségben nem a nagy stúdiók kasszasikernek ígérkező alkotásai. (Bár a versenyprogram jellemzően nem közönség kedvencekből áll össze a fesztiválokon, azért egy-egy blockbuster bemutató is becsúszik, legyen szó az Indiana Jones vagy a Mission Impossible egy újabb részéről).
A seregszemle elveit az is tükrözi, hogy néhány éve nem díjazzák külön a női és férfi színésznőket, csak egy bármilyen nemű színészt díjaznak fő-, és egyet mellékszerepben.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Négy és fél nap alatt kicsivel több mint 15 filmet sikerül megnéznem, és azt kell mondanom, hogy elég hullámvasútszerű élmény volt. Melynek során például Radu Jude díjazott, Continental '25 című filmje egy kellemes, többször megnevettető pont volt. De láttam sok kellemetlen mozit is, melyek filmalkotásként gyakran igencsak jók vagy legalábbis nem rosszak, de tematikájuk, eszközeik által igencsak ki tudják akasztani a nézőt.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A francia La cache (A rejtekhely) bájos, hatvanas évekbeli története például szintén egy béke szigete volt, ahogy a The Thing with Feathers (A dolog tollakkal) című angol filmdráma is, mely bár egy érzelmileg nem könnyű alkotás, fájdalmas szép. Lelkesen megpróbálkoztam a Strichka chasu (Időbélyeg) című ukrán alkotással, mely azt mutatja be, hogy a háború miként változtatta meg egy ukrajnai iskola, annak diákjainak és tanárainak mindennapjai. Bár az ötlet jó, a megvalósítás nem igazán, a több mint két órás film nagyon vontatott, fél óra után elveszti a néző figyelmét, mivel nincs vezérfonala, jelenetei a súlyos téma ellenére csak súlytalanul lebegnek.
Radu Jude legújabb filmjének stábja
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A vasárnap, azaz február 23-án véget ért fesztiválon 243 filmet mutattak be, 81 országból. 10 nap alatt 884 vetítést tartottak 30 berlini moziban.
A számok is jól érzékeltetik, hogy egyetlen újságíró épp csak belekóstolhat ebbe a bőségbe, a műfaji, tematikai gazdaságba, sokszínűségbe. De egy kóstoló is elég ahhoz, hogy megállapítsuk: a fesztivál alkotásai intenzíven koncentráltak jelenkorunk nehézségeire, drámáira, de nem a nagy narratívákra, hanem a személyes történetekre. Megoldást, megnyugvást általában nem kínálnak, talán csak azt üzenik a nézőknek, hogy nincsenek egyedül.
Radu Jude versenyfilmje, a Kolozsváron és Szászfenesen forgatott Kontinental '25 Ezüst Medvét kapott a legjobb forgatókönyvért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!