Film készül az 1956-os mártírról, Tóth Ilonáról

 A Magyar Menedék Könyvesház és KinoGraf Kiadó szervezésében tartott bemutatón Zelei Miklós kiemelte, Tóth Ilona idén lenne 80 éves, és azzal, hogy 1957-ben halálra ítélték és kivégezték, „eddig 55 év veszett el az életéből”. Történetéből Szilágyi Andor –    aki korábban Mansfeld Péterről készített filmet – írt forgatókönyvet, és Zelei szerint azért is nagy a tétje annak, hogy leforgatják-e a filmet, mert a fiatalok már ma is keveset tudnak 1956 eseményeiről. „Félő, hogy hamarosan feledésbe merülnek a forradalom valódi történetei” – mondta. Hangsúlyozta, „a koncepciós pereknek minden szava hazugság”, és ez Tóth Ilona esetében is így van, ezért is fontos, hogy mielőbb elkészüljön a film. „A filmesek, az írók igazsága gyakran előrébb jár, mint a történészeké” – fogalmazott.

Szilágyi Andor arról beszélt, 800 millió forintra tehető a film költségvetése, de az összeg felét egy angol befektető állná. A fennmaradó részt eddig nem sikerült megszerezni. Szilágyi szerint ennek oka elsősorban a politikai és a kulturális elit közönye. Mint mondta, nem szokás, hogy egy forgatókönyv előbb jelenjen meg, mint ahogyan maga a film elkészül. Megjegyezte, a tothilonka.hu című kötet borítóján egy eddig még nem közölt kép látható Tóth Ilonkáról, a felvétel fél évvel azelőtt készült, hogy „a történelem vákuuma elnyelte volna”. Kondor Katalin újságíró felidézte, hogy a film előkészületei már évekkel korábban megkezdődtek, az eredeti tervek szerint idén, a forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából mutatták volna be, de a forráshiány miatt ezt nem sikerült megvalósítani. Véleménye szerint az országnak nemzeti hősökre van szüksége, és az utóbbi időben róluk nem nagyon forgattak filmeket. A Tóth Ilonáról szóló film ilyen alkotás lehetne – tette hozzá.

Tóth Ilona (1932–1957) orvostanhallgató volt, az 1956-os forradalom utáni megtorlás során kivégezték. 1956. október 23-án részt vett a diáktüntetésen, október 25-én jelentkezett ápolónőnek, az önkéntes mentőszolgálat tagja lett. November 11-e után bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalmakba, november 20-án társaival együtt letartóztatták, majd szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélték, és 1957. június 27-én felakasztották. A Fővárosi Bíróság 2001-ben a köztörvényes bűncselekmény elkövetése alól felmentette, és az 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította.