Fiatal filmkészítők szárnypróbálgatása: sokszínűség a Sapientia kolozsvári karán

„Beszéltünk a diákokkal arról, hogy a filmművészet ma már nemcsak a moziban vetített filmeket jelenti, hanem tágabb értelemben a mozgókép művészetét, installációs filmeket (vannak olyan alkotások, amelyeket lehet filmként is nézni, de installációként is) – ennek jegyében született a Monostor-kiállítás” – fejtette ki Pethő Ágnes. Hozzátette, a lakónegyedben készített felvételek mozgó fotográfiák, amik nem történeteket mesélnek: az alkotók képszerű beállításokat kerestek, amelyeken keresztül a néző észreveheti, hogy a látszólag unalmas, egyhangú és szürke képkockákon mennyi szín van, így az élet sokszínűsége, egy rendkívül gazdag mikrovilág és élettér jelenik meg.

Jakab-Benke Nándor, a filmszak projektmenedzsere kérdésünkre elmondta, megpróbálják hagyománnyá tenni a nagyközönség számára is nyitott nyári rendezvényt. „A First Cut cím az első filmvágást jelenti, ami később sokat finomodik, amíg létrejön az utolsó, az úgynevezett final cut. Az itt tanuló alkotók életművének ez az első first cutja, vagyis szárnypróbálgatása: van a munkák közt animáció, animált dokumentumfilm, teljesen dokumentarista alkotás és játékfilm is. A rendezvény természetesen felvételi-reklám jellegű is, szeretnénk jövendőbeli hallgatókat vonzani, ugyanakkor ezen a szakon olyan alkotókat képeznek, akiknek életük része, hogy megmutassák munkáikat a nagyközönségnek, zsűrinek, a First cut pedig jó első löketet jelent: fel kell vállalniuk a közönség előtt az alkotásaikat” – fejtette ki Jakab-Benke Nándor.

Hozzátette, úgy látja, a filmszak valamennyi évfolyamán vannak erősebb és gyengébb láncszemek, de a filmművészetben éppen az a szép, hogy ezek kiegészítik egymást: aki egyszer rendezett, lehet, hogy következő alkalommal scriptel, vagy mást csinál a forgatáson. „A végzettek közül persze nem lesz mindenki filmrendező, de a szaknak nem is ez a célja. Tulajdonképpen ugródeszkának tekinthető, hiszen a tágabb értelemben vett szakmában is elhelyezkedhetnek a végzettek, akad, aki tévénél, vagy aki filmhanggal fog foglalkozni, esetleg colorist lesz, sokan továbbtanulnak” – tette hozzá.

Sapientiás végzettek Cannes-ban és a Berlinálén

Pethő Ágnes úgy fogalmazott, nagyon képlékeny és számokban nem fejezhető ki, hogy hányan helyezkednek el a végzettek közül a szakmában. „Diákjaink egy része úgy érzi, hogy a hároméves képzés kevés, még a mesterivel együtt is, így akad, aki továbbtanul Bukarestben, Budapesten a filmszakon. Több volt diákunk is elhelyezkedett a szakmában, akadtak, akik jelen voltak neves szakmai színtereken.

Makai Beáta például Enyedi Ildikó Berlinálé-fődíjas filmje forgatásánál dolgozott, Dunai László vágóként sikeres (Makai Beáta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, az idei Berlinálén Arany Medve díjjal kitüntetett alkotásának forgatásán dolgozott gyártási asszisztensként, tapasztalatairól februárban beszélt a Krónikának. Dunai László, a Sapientia 2010-ben végzett diákja a cannes-i filmfesztiválon volt jelen májusban Kristóf György Out című filmjének egyik vágójaként – szerk.megj.)

korábban írtuk

Makai Beáta „testközelből” mesél az Arany Medve díjas film forgatásáról

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a Berlinálén Arany Medve díjjal kitüntetett alkotásának forgatásáról beszélt a Krónikának Makai Beáta, a Sapientia egyetem végzettje, aki gyártási asszisztensként dolgozott a film előkészületeiben.

Úgy tűnik, ha nem is többen, de egyre jobb diákok jönnek tanulni a 2003-ban indított szakra. Az első években többen jelentkeztek, mert ki volt erre éhezve a közönség, hiszen akkor nem létezett ilyen szak. Minden évben túljelentkezés van, ennek örülünk, felvételit tartunk, és mindig van versengés, minőségileg pedig fejlődés érzékelhető. Az, hogy kiből lesz nagy filmes, természetesen nem látszik még, de a Székelyföldről, Partiumból és Magyarországról is érkező diákok egyre lelkesebbek, aktívabbak, tettrekészebbek és nyitottabbak” – összegzett a tanszékvezető.

Kérdésünkre, hogy mi a lesz a hallgatók által készített filmek sorsa, Jakab-Benke Nándor azt mondta, miután elkészítették, az alkotóké is a filmek. „Szeretnénk minden segítséget megadni a diákoknak, hogy pályázzanak, nevezzék filmjeiket jobbnál jobb fesztiválokra. A fesztiváloztatás furcsa biznisz, nehéz belőni, hogy egy film épp hova illik a nagy nemzetközi fesztiválkörforgásban, de a jobb alkotásokat érdemes és kell seregszemlékre vinni, mert csak így jutnak el sok emberhez.