2010. április 28., 11:012010. április 28., 11:01
A Váradon Citrom néven ismert képzőművész, rajztanár munkáin városrészletek, terek és épületek jelennek meg, melyek Barabás szerint nem a múltnak vagy a jelennek, hanem a társadalmi amnéziának üzennek: ne feledjük épített örökségünket. A tárlaton Várad, a Partium, Erdély és Németország jellegzetes épületeiről készült tusrajzok, vízfestmények, pasztellek és olajfestmények is szerepelnek.
A villogó városi fények, neonreklámok között korunkban akár észrevétlen is maradhatna a szelíd és visszafogott akvarell – méltatta a tárlat anyagát Deák Árpád szobrászművész. Ferenczy Bélát azonban nem nehéz észrevenni. Hazai és külföldi nagyvárosokban sétálgatva, akár vásárlás közben is szemünkbe tűnhet jellegzetes figurája, amint rajztömbjével a hóna alatt téma után bóklászik, vagy épp egy építészeti műremeket rajzol. Már maga az érdekes, ahogyan dolgozik. Rajzolókkal, pénzért festőkkel ugyan gyakran találkozhatunk a turisták által sűrűn látogatott helyeken, de Citrom ezektől különbözik: ő nem árulja fillérekért művészetét az utcán – fogalmazott Deák Árpád.
Ferenczy Béla a tőle megszokott könnyedséggel szólt a népes közönséghez. Elmesélte például, hogyan „kényszerítette ki” Németországban élő lánya, Édua, aki mostanában apja „menedzserévé” lépett elő, a würzburgi tusrajzsorozatot, vagy miként kérdezte meg tőle valaki, hallván, hogy festeni szokott, hogy hol a létrája. A tárlat május 18-áig látogatható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának emeleti előcsarnokában.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.