
Komolyzenei koncertek helyszíne is az egy éve felavatott Vallásszabadság Háza Kolozsváron
Fotó: Vallásszabadság Háza
Több mint ötezren látogatták meg egy év alatt a kolozsvári Vallásszabadság Házát, amelyet tavaly ilyenkor avatott fel a Magyar Unitárius Egyház. A kincses város szívében található, kívül-belül gyönyörűen felújított reneszánsz kori épületegyüttes kulturális közösségi térként, múzeumként működik.
2019. július 20., 16:112019. július 20., 16:11
Szakemberek által vezetett sétákon is megismerhetik az érdeklődők Kolozsvár egyik legrégebbi polgári épületét, a kívül-belül gyönyörűen felújított volt unitárius püspöki palotát, amelyet egy évvel ezelőtt avattak fel a Vallásszabadság Házaként. A Magyar Unitárius Egyház működtette közösségi tér számos kulturális rendezvénynek ad otthont:
amelyet az 1568-as tordai vallásügyi határozat 450. évfordulóját ünneplő jubileumi év keretében avatott fel az unitárius egyház.
Vezetett séták, kulturális események
A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található patinás reneszánsz kori épület szinte tíz évig tartó restaurálásnak köszönhetően újult meg teljesen, és egyre többen látogatják.
A vezetett sétákon általában Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, az unitárius egyház építészeti tanácsadója, a felújítás szaktanácsadója, Furu Xénia, a restaurálások építésze, valamint a fiatal művészettörténészek alapította Korzo egyesület munkatársai ismertették meg az épületet az érdeklődőkkel” – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Péter, a Vallásszabadság Háza kultúraszervezője.
Azt is elmondta, eddig 44 alkalommal tartottak kulturális rendezvényt, ezek nagyrészt telt házasok voltak, és megközelítőleg 2400-an vettek részt ezeken az eseményeken. Az adventi könyvvásárt decemberben a Vallásszabadság Házában tartották, ekkor közel 1000 személy látogatott el a szemlére. Az érdeklődők csütörtökön magyar és román nyelvű vezetett sétán ismerhetik meg az épületet, majd július 26-án, pénteken szintén két ismertetést tartanak. Nagy Péter azt is elmondta, hogy különböző civil szervezetek, de gazdasági tevékenységet folytató intézmények is igénybe vették az épületet rendezvények, konferenciák, képzések megszervezése céljából.
A kultúraszervező kiemelte, a Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 22. és 25. között naponta 12–14 óra között indulnak vezetett csoportok az épület ismertetésére: csütörtökön, szombaton magyar nyelven, pénteken és vasárnap magyar és román nyelven. A háromszintes épület földszintjén étterem és könyvesbolt működik, az első emeleten a konferenciaterem, a múzeum és a valláskutató intézet.
Az izgalmasnak, sok tekintetben egyedinek és összetettnek bizonyuló munkálatokról Furu Árpád a Krónikának korábban elmondta, a kincses város egyik legrégebbi épülete a 14. század végén, 15. század elején épült. „A város szívében található unitárius püspöki ház helyreállítása az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb szakmai kihívása, ha úgy tetszik, igazi kultúrtörténeti csemegét hozó munkálata volt. Hiszen izgalmas építészettörténeti, városunk és egész Erdély építészeti öröksége szempontjából jelentős feltárás zajlott 2009-től kezdve” – fejtette ki Furu Árpád.
Az épületben áprilistól valláskutató intézet is működik, az intézmény a vallásszabadság történelmi eszméjét segíti átemelni a mai erdélyi társadalom valóságába. Amint a megnyitón elhangzott, az intézet célja összetartani a közösséget és az egyházakat, amelyek ezáltal közösen hozhatnak létre vallási irányzatú kutatásokat, vagy folytathatják a már megkezdetteket. Az intézet működtetői küldetésüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és kulturális folyamatok megismeréséhez. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a vallás továbbra is az erdélyi magyar ember identitásának meghatározó eleme legyen.
Az intézmény tevékenységei közé tartozik kutatások megtervezése és kivitelezése, amelyet nemzetközi szinten is szeretnének megvalósítani. Szakértői fórumként kívánnak fellépni a közvéleményt tájékoztató média bevonásával. Könyvbemutatókat, tematikus előadásokat terveznek, és hozzájárulnának az egyetemek szakkollégiumainak működéséhez, hogy az egyetemi hallgatók szakdolgozatírása könnyebben menjen, az új munkaerőt pedig sikeresebben vonják be a közösség életébe. A Vallásszabadság Házában tartandó rendezvényekről a közösségi tér Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!