Évszázadokra építkeznek

A leglátogatottabb magyar múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években sikerült feléleszteni az „alvó óriás” intézmény szunnyadó energiáit, s így képessé vált betölteni azt a pozíciót, amelyre műkincsállománya és munkatársainak tudása predesztinálta.

„Az október végén nyílt Botticellitől Tizianóig című kiállítás látogatószáma már túllépte a 85 ezret, de az év végi szabadságok alatt, és a zárás előtti időszakban várhatóan nagy rohamnak nézünk elébe, így végül 200 ezer fölötti látogatottságot várunk” – számolt be tárlatuk sikeréről Baán László. A több mint 130 festmény között Botticelli, Giorgione, Raffaello, Veronese, Tintoretto, Tiziano és az olasz reneszánsz számos más mesterének kiemelkedő művei mellett a világ egyik leghíresebb és legértékesebb festménye, Leonardo da Vinci Hermelines hölgy című képe is látható.

A kiállítás februárban egybeér majd a következő, Degas-tól Picassóig című tárlattal, így ekkor kivételes látogatottságra számítanak. „Két orosz nagyiparos műgyűjtő, Szergej Scsukin és Ivan Morozov nevéhez köthető az előző századfordulón egy olyan francia festészeti gyűjtemény létrehozása, amely világszerte párját ritkítja. Ötvenöt festmény érkezik Budapestre, többek között Manet, Monet, Degas, Renoir, Matisse, Cézanne és Picasso művei” – közölte Baán László.

Rövidesen a múzeum épülete is megújul: a francia festészeti tárlat bezárása után, májusban megkezdődnek a bővítési munkálatok, melyek végeztével 2011-re egy több mint 7000 négyzetméteres új, térszint alatti épületszárnnyal bővül a Szépművészeti. Mint Baán László megjegyezte, az épület homlokzati része előtt-alatt kialakított szárnyban helyet kap egy közel 1200 négyzetméteres időszaki kiállítótér, előadó, étterem, gyermekfoglalkoztatók és múzeumi bolt is, így az intézmény „mindazt tudja majd, amit nagy nyugat-európai társai”.

A múzeum csak néhány hónapra zár be az építkezés alatt, majd 2010. szeptember végétől a Nuda Veritas – Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei című tárlattal nyit meg újra. A főigazgató elmondása szerint a bécsi Albertinával közösen tervezett nagykiállítás döntően grafikai anyagra épül, de Klimttől és az osztrák szecesszió más nagy mestereitől számos festményt is bemutat, köztük a címadó Nuda Veritast, amely a bécsi szecesszió egyik legfontosabb, programadó festménye.

„Az Európai Unió elnöki posztját 2011. január 1-jétől fél évig Magyarország tölti be, erre az időszakra mi is három jelentős kiállítással készülünk” – tekintett előre Baán László. Januárban a nagy műgyűjtő és donátor, Nemes Marcell egykori gyűjteményéből nyílik az El Grecótól Rippl-Rónaiig című kiállítás, majd a budapesti Szépművészeti a brüsszeli művészeti központtal, a BOZAR-ral tervez közös Cranach-kiállítást.

A főigazgató megjegyezte: az eredeti ütemezés szerint 2011. június 8-án az új épületszárny felavatásával egy időben nyílik a következő, Cézanne és a múlt című nagykiállításuk, melyet azonban az sem veszélyeztet, ha a bővítési munkálatokat nem sikerül befejezni határidőre: ebben az esetben a tárlat a régi épületben kap helyet. „Hosszú évtizedekre, akár évszázadokra építkezünk, ezért egyedül a minőség a fontos” – hangsúlyozta a múzeum vezetője.

Baán László kiemelte: az új szárny építésekor törekednek a megújuló energiaforrások felhasználására, ami lehetővé teszi a költséghatékony üzemeltetést. A térszint alatti bővítés várhatóan a Hősök terére irányuló turistaforgalomból is többeket csalogat majd be, így a Szépművészeti legalább 100 ezerrel növelheti jelenlegi évi 400–500 ezres látogatószámát.

A főigazgató elmondása szerint az új szárny felépítése után is marad tennivaló, a régi épületben ugyanis legalább 15 milliárd forint forrásigényű rekonstrukciós munka van még hátra: például a teljes tetőrekonstrukció, az évtizedek óta bezárt Román csarnok rendbetétele, a raktárproblémák megoldása, és az épület klimatizálása. Mint hozzátette, ezekhez a feladatokhoz EU-forrásokat nem lehet igénybe venni, így a magyar állam valószínűleg 10–15 év alatt tudja majd biztosítani a munkálatok finanszírozásához szükséges összeget.

A gyűjtés, az őrzés, a tudományos feldolgozás és a bemutatás négy nagy „pillére” mellett a múzeum új területeken is szerepet akar vállalni – hangsúlyozta Baán László. „A Szépművészetinek százéves álma volt egy saját ásatás, amibe nemrég belevágtunk az egyiptomi El-Lahunban. Már nagyon biztató eredmények vannak, de ezekről még nem számolhatok be, mert olyan léptékű és súlyú tudományos szenzációt jelentenek, hogy az egyiptomi régészeti hatóság magának tartja fenn a jogot azok bejelentésére”.

A főigazgató kifejtette: egy ilyen ásatás komoly tudományos hírnevet jelent, és bár az előkerült anyag egyiptomi tulajdonban marad, arra általában lehetőség nyílik, hogy a feltáró külföldi intézmény egy kiállítás erejéig bemutassa azt. Mint megjegyezte, a magyar régészek munkáját a http://lahun.blogspot.com blogon lehet nyomon követni.

Baán László másik kezdeményezése egy saját kutatóintézet alapítása a múzeumban 2010 decemberére. Mint elmondta, a nálunk eddig előzmény nélküli intézet fő kutatási fókusza a közép-európai művészettörténet lesz; az eredményeket a nagyközönség számára is közzé teszik.
A tizenéves generáció újfajta megközelítéséről szól a rövidesen induló CoolMúzeum program. „Ez a korosztály egyre inkább a világhálón él, annak látásmódjával és kommunikációs közegében, ezért a célunk az, hogy a net világában izgalmas, újszerű tartalommal felkeltsük azoknak a fiataloknak az érdeklődését is, akiknek a múzeum valami távoli, érdektelen dolgot jelent” – ismertette terveit Baán László.