Fotó: Gligor Róbert László
Nemcsak a helyiek, hanem a szakma is értékes és érdekes gyűjteménynek tartja a Maros megyei Havadtőn látogatható falumúzeumot, amely a Székely Nemzeti Múzeum szakmai támogatásával létesült nemrég.
2016. november 22., 14:062016. november 22., 14:06
A helyi néprajzi gyűjtemény a gyulakutai polgármesteri hivatal támogatásával új, saját épületbe költözött. A múzeum berendezését, a kéttermes alapkiállítás létrehozását a Székely Nemzeti Múzeum és a Pro Havadtő Egyesület megbízásából Kinda István néprajzkutató végezte el. A kultúrotthon udvarán, a vadonatúj, parasztházra emlékeztető, fehér falú kis épületben rendezték be a helyiek a falumúzeumot.
Tematikus tárlatok, látványraktár
Két szobában tematikus kiállítást talál a látogató, míg az épület tetőterében mintegy hatszáz tárgy van, amelyekből látványraktárat hoznak létre, azaz a helyi gyűjtemény éppen ki nem állított darabjait tárolják és mutatják be az érdeklődőknek – mondta el Donáth István, aki húsz évvel ezelőtt kezdte a tárgyak gyűjtését, s néhány éve a Pro Havadtő Egyesület tagjai is csatlakoztak hozzá. A magángyűjteményt így felhívás útján a falubeliek is gyarapítani kezdték, szinte nincs is olyan ház, ahonnan ne került volna hozzájuk tárgy.
Az épületben tematikus, időszakonként más-más jellegű kiállításokat szerveznek majd. Az egyik helyiségben a berendezés az 1910-es évekbe vezet vissza, egy helyi paraszti család mindennapjait idézi. A férfibábu a kemence mellett kukoricát fejt a tavaszi vetéshez, felesége a vacsorát tálalja. A szobában a legszükségesebb tárgyak találhatók: egy-két bútordarab, edények, eszközök, a fogason előkészítve a férfi ruhája, csizmája, átalvetője, hogy a vásárba indulhasson. A sarokban a falon ott láthatók azok a kitüntetések, amelyeket a nyárádszeredai (1941) és budapesti (1942) kiállításon nyertek el a helyi Izsák Gyula tenyészállatai.
Polgári szoba az 1930-as évekből
A másik helyiség az 1930-as évek polgári szobáját mutatja be, korabeli értékes bútordarabokkal. Mintha csak Nagy Sándor egykori lelkész állt volna fel emlékiratai mellől, vagy az „amerikás” Csató Ágoston hagyta volna abba adóskönyve böngészését. A szobában álló üveges tárlókban első és második világháborús személyes tárgyak, bankók, kitüntetések, Nagy Sándor lelkész 14 füzetet kitevő emlékiratai, szemüvege, botja látható, az 1786. évi katolikus prédikációs könyv és régi bibliák. Ott láthatjuk a szobában a havadtői zenélőkapu egy darabját is, egy 1941-es gazdatanfolyam emlékképét és Csató amerikai befogadólevelét, de annak a hajónak a fényképét is megnézhetjük, amellyel a férfi a másik földrészre utazott.
A szoba falán a Bethlen Gábor Alap támogatásával készült pannók is láthatók, amelyek a falu ünnepeit mutatják be: a tavaszi ünnepkört (locsolás, tojásfestés, fenyőágazás, májusfaállítás), téli ünnepeket (disznóvágás, karácsonyi kántálás, angyaljárás, óévbúcsúztatás, farsangolás), jeles eseményeket (keresztelő, konfirmálás, lakodalom, temetés), közösségi eseményeket (nők és anyák napja, szüreti bálok, mindenszentek napja). A bemutatókat Kinda István néprajzkutató állította össze.
Az új épület mellett, az udvaron egy sütőkemencét és egy többfunkciós csűrt építene az egyesület a közeljövőben, ezeket egyrészt múzeumpedagógiai célokra használnák fel, másrészt különböző szabadtéri rendezvényeket is szerveznének a csűrben, de itt kaphatnának helyet olyan eszközök és bútordarabok is, amelyek méreteik miatt nem férnek be a múzeumépületbe. Az egyesületnek van egy ezerkétszáz kötetet számláló könyvtára is. Mindezek működtetésébe, a tárlatvezetésbe szeretnék bevonni a falu fiataljait is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!