
Az Erdélyben már hagyományosnak számító nemzetközi fesztiválokon a közönség olyan előadásokat láthat, amelyek jelentős mértékben alakítják a horizontját
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe. A november 22-ig tartó Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon a két intézmény- és fesztiválvezető, Tompa Gábor és Constantin Chiriac azt ecsetelte, mennyi küzdelem, bürokrácia és szenvedély kell ahhoz, hogy egy szemle fennmaradjon – és miért hálátlan feladat ez.
2026. november 18., 18:512026. november 18., 18:51
Kolozsvár és Nagyszeben: ez az a két erdélyi város, amely mintegy „szigetként” évtizedek óta teret ad a nemzetközi színházi mozgásoknak – erről beszélgetett a két színház- és fesztiváligazgató a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében. Tompa Gábor, a kincses városbeli szemle, valamint Constantin Chiriac, a nagyszebeni fesztivál igazgatója mérleget vont, és a perspektívákat is feltérképezte.
Fókuszban az Erdélyben szervezett nemzetközi fesztiválok. Constantin Chiriac, Tompa Gábor és Dorian Branea az Interferenciák keretében szervezett konferencián
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az egyik az 1993-ban indított Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál (Festivalul Internațional de Teatru de la Sibiu, rövidítve FITS), amelynek szervezője a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház, alapító elnöke pedig Constantin Chiriac színművész, rendező. A másik a Tompa Gábor által vezetett kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, amely éppen most jubilál, és november 22-én zárul. A két színház és a két szemle igazgatójának eszmecseréjét Dorian Branea román kulturális diplomata és szerző, a New York-i Román Kulturális Intézet (ICR) igazgatója moderálta.
A nagyobb volumenű és régebbi, immár 43 kiadást megért, évente szervezett nagyszebeni fesztivál és a 2007-ben indult, kétévenként tartott kolozsvári szemle közös nevezője, hogy az elmúlt évtizedekben számos európai országból, sőt több kontinensről hívtak meg és láttak vendégül alkotókat. Dorian Branea abban is párhuzamot vont Tompa Gábor és Constantin Chiriac között, hogy mindketten színházi alkotók, ugyanakkor intézmény- és fesztiválvezetők, úgymond „menedzserek”.
Munkásságuk egyik része az aktív alkotói munka, a másik a szervezés, és ennek köszönhető, hogy a két erdélyi város felkerült a nemzetközi színházi térképre.
Tompa Gábor: Romániában a kulturális szcénának állandóan harcot kell vívnia a normalitásért
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Arra a felvetésére, hogy a két szemle közös értékek mentén építkezett és építkezik, a beszélgetőtársak felidézték: az évek folyamán számos olyan jelentős alkotó és társulat akadt, amely mindkét helyszínen megfordult. Sőt, a nagyszebeni és a kolozsvári színház gyakran egymás előadásait is meghívta a saját szemléjére.
A beszélgetésen az is elhangzott, hogy Romániában 1990 után mintegy 38 kulturális miniszter váltotta egymást, így az elmúlt évtizedekben sohasem volt könnyű előteremteni az erdélyi nemzetközi színházi fesztiválok anyagi fedezetét a folyton változó szabályok, gazdasági és politikai viszonyok közepette. Constantin Chiriac – aki színművészként 1980-ban került a nagyszebeni társulathoz – felidézte, mennyire fontos volt az európai színházi kapcsolatok építése a színház fejlesztésében. Ő maga 1990 után elment Berlinbe, hogy támogatásokat szerezzen a társulatnak, és 1993-ban már meg is tudták szervezni az első FITS-et.
még ha a szász lakosságot úgymond el is adta a kommunista hatalom, és elmentek Nyugatra. Ebben a városban aztán lehetett építkezni, kulturális életet, színházi fesztivált fejleszteni” – mondta Chiriac.
Constantin Chiriac színművész, a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház igazgatója, a FITS alapító elnöke
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Hozzátette, Tompa Gáborral és a kolozsvári magyar színházzal mindig is nagyon jó volt az együttműködése: a FITS-re a kincses városbeli társulat 17 előadását hívták meg az idők folyamán. Az is elhangzott, hogy mindkét szemle megszületésénél és gondolati megalkotásánál ott bábáskodott és hathatósan segített a 2023-ban elhunyt George Banu Párizsban élt román színháztudós, esszéíró, színikritikus, drámaíró és egyetemi tanár.
Mint elhangzott, a fesztiválok évtizedei alatt mindkét szemle vendégül látta olyan jelentős színházi alkotók produkcióit, mint
Chiriac azt is felidézte, hogy Nagyszeben jelentős részben a nemzetközi színházi fesztivál hírnevének és hozadékainak köszönhetően lehetett 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa. Éppen ugyanabban az évben indult a kolozsvári Interferenciák is, így az erdélyi kulturális fejlődési folyamatok nem függetleníthetők egymástól – szögezték le a beszélgetőtársak. Tompa Gábor kiemelte azt is, hogy a nemzetközi szemlék nagyszerű közönséget nevelnek, és ez fontos hozadéka a fesztiválok folytonosságának.
Constantin Chiriac, a nagyszebeni fesztivál és Tompa Gábor, a kincses városbeli szemle igazgatója mérleget vont, és a perspektívákat is feltérképezte
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Különben Romániában a kulturális szcéna folyamatosan harcot vív a normalitásért, ez pedig inkább hálátlan, mintsem örömteli feladat. Küzdeni kell a bürokráciával, a törvények változásaival, harcolni kell az intézmények normális működéséért, a költségvetés előteremtéséért, gondolati szinten pedig a manapság divatos, úgymond trendy gondolkodás és az ideológiai aktivizmus különféle túlkapásai is kihívást jelentenek a munkánkban” – fogalmazott Tompa Gábor.
Az eszmecserén többek közt arról is szó esett, hogy
Az intézmény- és fesztiválvezetők abban is egyetértettek, hogy munkájuk során fontos egyensúlyt teremteni az alkotói terület és a menedzseri, szervezői tevékenység között. „A fiatalabb nemzedékre úgy tűnik, olykor az önközpontúság jellemző. Aki szívvel-lélekkel színházat akar csinálni, annak nagylelkűnek kell lennie, és ezt nem lehet szenvedélyes szerelem nélkül tenni. Ennek a szerelemnek azonban természetesen nem szabad vaknak lennie” – mondta Tompa Gábor.
Elhangzott: Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Dorian Branea felvetésére Constantin Chiriac azt is elmondta, hogy
Romániának viszont van még hová fejlődnie ezen a téren.
„Kolozsvár és Nagyszeben nemzetközi színházi tevékenysége e tekintetben amolyan szigetnek számít az országban. Az lenne a jó, ha egész szigetcsoportok alakulhatnának ki. Sokat kellene fejleszteni a romániai kulturális diplomácián és az ország külföldi ismertségén” – mondta Constantin Chiriac.

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
szóljon hozzá!