
2009. június 16., 10:242009. június 16., 10:24
Történelemformáló műsorfolyamnak számított az MTV 1989. június 16-i adása is, mikor a köztévé négyórás élő közvetítése számolt be a magyar átmenet szimbolikus eseményéről, Nagy Imre és mártírtársai ravatalozásáról, a Hősök terén. A történelmi felvételeket a miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 51., illetve újratemetésének 20. évfordulója alkalmából ma, június 16-án teljes terjedelmében ismét levetíti a Magyar Televízió.
A 20 éve történt című tematikus műsorfolyam 10 órakor indul az m1-en az 1989-es adás ismétlésével. A közvetítés egész napos keretműsorában Veiszer Alinda beszélget többek közt Rainer M. János és Ripp Zoltán történészekkel, illetve Horváth Ádám televíziós rendezővel az akkori eseményekről. A nap folyamán két másik, történelminek számító műsorszámot is megismétel az m1: 19.25-től láthatják a nézők a Napzárta 1989. február 4-i adását, amelyben a hozzátartozók képviselői először követelték nyilvánosan Nagy Imre és mártírtársai méltó eltemetését, éjszaka 1.25-től pedig a Napzárta 1989. június 16-i adását ismétli a csatorna.
Az Ötvenhatos vértanúk emléknapján értékes dokumentumfilmeket is vetít a köztévé, amelyek Nagy Imre forradalmi szerepvállalását, elítélésének és kivégzésének történetét, valamint a mártír miniszterelnök kultuszának kialakulását mutatják be. A mártír miniszterelnök utolsó napjainak helyszíneit az Unokáink sem fogják látni különkiadásából (m1, 18.55) ismerhetik meg a nézők: Ráday Mihály a Nagy Imre Emlékházat, a Kisfogházat, a 301-es parcellát, Tököl és Mátyásföld repülőtereit, a volt Jugoszláv Nagykövetség épületét, valamint Badacsonytomajt mutatja be.
A Pécsi Filharmonikusok ünnepi koncertje (közvetítés a Hősök Teréről, m1, 21.10) után vetíti az Újmagyar siralom című, háromórás dokumentumfilmet a nemzeti főadó (m1, 22.10), amelyben a kivégzettek földi maradványainak keresését és exhumálásuk történetét eleveníti fel Ember Judit rendező.
A köztévé tudáscsatornája Zombori Katalin A Párttól a Nemzetig című filmjét vetíti az emléknapon (m2, 20.30), amely a miniszterelnök 1953–1956 közötti szerepvállalását vizsgálja egykori forradalmárok, költők és politikusok visszaemlékezései alapján. A tematikus napot a Galgóczi Erzsébet színművéből készült, A főügyész felesége című játékfilmmel (m2, 22.00) zárja az m2.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.