2010. március 19., 09:492010. március 19., 09:49
A darab koreográfusa László Csaba, aki magánszemélyként pályázott és nyert meg egy összeget a Magyar Kulturális Alaptól, ebből jöhetett létre a nagyszabású előadás. László Csaba egyébként az együttes állandó munkatársa, koreográfusa és korrepetitora.
A Tragédiát nagyjából tíz évvel ezelőtt már elkezdte játszani a székelyudvarhelyi tánckar, de a váradiak értelmezése nagyban eltér az övéktől – magyarázta az együttesvezető. Nagy munka volt létrehozni a produkciót, amely annyira tempós és feszültségteljes, hogy még az átöltözések gyorsasága is akadály lehetett volna a táncosok számára. A társulat azonban nagyszerűen megoldotta a feladatot, ennek köszönhetően a vasárnapi premier ritkán látott siker volt – mesélte Miklós János.
„A táncnyelv, a harmonikus mozgás nyelve más, mint a beszélt nyelv. Számunkra ezért a madáchi mű ürügy az önkifejezésre, reflexiókra, ahol az eszme saját nyelvi eszközünkkel, a néptánccal fogalmazódik meg, legyen az közép-kelet-európai, balkáni, erdélyi, magyar, román vagy cigány tánc” – magyarázta László Csaba. A Tragédiában különböző népek táncának sajátos elemei bukkannak fel: somogyi ugrósok, nyárádselyei piros csárdás, forgatós és szöktetős, de erdélyi cigány mahala és csingerálás, valamint jó néhány román tánc is együtt alkot egészet a madáchi vízióban. A feladat ettől persze csak még nehezebb lett, hiszen „a néptánc nem tűri az erőszakos beavatkozást. A néptánc természetes, mint ahogy a népdal is az” – vallja László Csaba.
A darab központi motívuma az úgynevezett androgünosz, az a lény, akivé Ádám és Éva közösen válhat. Ez a hím-nő lény a hagyomány szerint akkor realizálódik, ha a két ember, a férfi és a nő felismeri egymást. Erről szól a Tragédia 2010-ben, a koreográfus szavaival élve: „A férfiról, a nőről, az androgünről, a harmónia megtalálásáról, vagy éppenséggel elvesztéséről.” Ádámot Rácz Lajos, Évát Benkő Szidónia és Kerekes Dalma alakítja, Lucifer szerepében pedig Brugós Sándor látható, őket tizenegy további táncos, illetve az együttes zenekara kíséri végig a táncszínházi produkcióban.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.