2010. március 19., 09:492010. március 19., 09:49
A darab koreográfusa László Csaba, aki magánszemélyként pályázott és nyert meg egy összeget a Magyar Kulturális Alaptól, ebből jöhetett létre a nagyszabású előadás. László Csaba egyébként az együttes állandó munkatársa, koreográfusa és korrepetitora.
A Tragédiát nagyjából tíz évvel ezelőtt már elkezdte játszani a székelyudvarhelyi tánckar, de a váradiak értelmezése nagyban eltér az övéktől – magyarázta az együttesvezető. Nagy munka volt létrehozni a produkciót, amely annyira tempós és feszültségteljes, hogy még az átöltözések gyorsasága is akadály lehetett volna a táncosok számára. A társulat azonban nagyszerűen megoldotta a feladatot, ennek köszönhetően a vasárnapi premier ritkán látott siker volt – mesélte Miklós János.
„A táncnyelv, a harmonikus mozgás nyelve más, mint a beszélt nyelv. Számunkra ezért a madáchi mű ürügy az önkifejezésre, reflexiókra, ahol az eszme saját nyelvi eszközünkkel, a néptánccal fogalmazódik meg, legyen az közép-kelet-európai, balkáni, erdélyi, magyar, román vagy cigány tánc” – magyarázta László Csaba. A Tragédiában különböző népek táncának sajátos elemei bukkannak fel: somogyi ugrósok, nyárádselyei piros csárdás, forgatós és szöktetős, de erdélyi cigány mahala és csingerálás, valamint jó néhány román tánc is együtt alkot egészet a madáchi vízióban. A feladat ettől persze csak még nehezebb lett, hiszen „a néptánc nem tűri az erőszakos beavatkozást. A néptánc természetes, mint ahogy a népdal is az” – vallja László Csaba.
A darab központi motívuma az úgynevezett androgünosz, az a lény, akivé Ádám és Éva közösen válhat. Ez a hím-nő lény a hagyomány szerint akkor realizálódik, ha a két ember, a férfi és a nő felismeri egymást. Erről szól a Tragédia 2010-ben, a koreográfus szavaival élve: „A férfiról, a nőről, az androgünről, a harmónia megtalálásáról, vagy éppenséggel elvesztéséről.” Ádámot Rácz Lajos, Évát Benkő Szidónia és Kerekes Dalma alakítja, Lucifer szerepében pedig Brugós Sándor látható, őket tizenegy további táncos, illetve az együttes zenekara kíséri végig a táncszínházi produkcióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok