
Fotó: Henning János
2010. május 18., 10:172010. május 18., 10:17
Uray Péter, a társulat művészeti vezetője, az előadás forgatókönyvírója és rendezője a Krónika kérdésére elmondta, a Dokk a társulat egyik meghatározó előadása volt, 28 alkalommal került színre, és öt év után megérett a felújításra.
Az öt évvel ezelőtti előadáshoz képest finom módosításokkal láthatja újra a közönség a produkciót. Uray Péter szerint a történet az ember kiszolgáltatottságáról szól, arról, hogy hogyan tud egyik pillanatról a másikra olyan megalázó és feldolgozhatatlan helyzetbe kerülni, amelyben elveszti tájékozódóképességét, és attól kezdve képtelen úgy élni, mint korábban.
„A hatszereplős darab a náci emberkísérletek világában az állandó megfigyelés, a fizikai és érzelmi bántalmazások közepette játszódik, az éhségtől, kimerültségtől, túlhajszoltságtól elgyötört karaktereket jelenít meg a mozgásszínház eszközeivel és a fizikai színház naturálisabb kellékeivel” – magyarázta Uray. A társulat a próbák során egy filmforgatókönyvhöz hasonló anyaggal dolgozott, megpróbálták a látvány, a mozgás segítségével bemutatni a történéseket, a rendezésre tömör, lényegre törő, mégis asszociatív megközelítés jellemző.
„A kamaraszínházi produkció – a közönséghez közelsége – nagy lehetőséget biztosított a színészeknek eszköztáruk széles kibontakoztatására. A képi világ, a sokféle akusztikus elem, a fizikai színházi elemek nyújtotta szélsőséges megoldások újfajta színházi gondolkodásmód lehetőségét teremtették meg” – mondta az előadás rendezője – A Dokk a táncértékű mozgás, a fizikai színház és a klasszikus színészi jelenlét egysége.” A produkció díszlet- és jelmeztervezője Bagoly Zsuzsa, az előadásban Dávid Attila Péter, Györgyjakab Enikő, Nagy Attila, Szekrényes László, Fehérvári Péter és Polgár Emília lép színre.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.