
Életének 76. évében vasárnap elhunyt Zsombolyai János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, egyetemi tanár. Az alkotó temetéséről később intézkednek – közölte a család hétfőn.
2015. január 05., 18:372015. január 05., 18:37
Zsombolyai János 1961-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr tanszakán Illés György tanítványaként, majd Bednai Nándor, Makk Károly és Mihályfi Imre rendezők oldalán dolgozva kezdte el kialakítani sajátos operatőri stílusát.
Első önálló rendezői munkája a Kenguru volt 1975-ben, a nagysikerű filmnek operatőre is volt és a forgatókönyvet is ő írta. A fiatal teherautósofőr történetét elmesélő film a közönség és a szakma elismerését is kivívta, a korszak egyik legnézettebb filmje lett. Zsombolyai János rendezte a Kihajolni veszélyes, a Vámmentes házasság, A halálraítélt című játékfilmeket, A Queen Budapesten című koncertfilmet, a Kovács Éva story, a Székelykapu és a Pisztácia című tévéfilmeket is.
Egyéni látásmódjára, fantáziadús ötleteire, hangulat- és atmoszféra teremtő képességére hamar felfigyeltek, így együtt dolgozhatott a kor szinte minden jelentős rendezőjével: Bacsó Péterrel, Gábor Pállal, Gaál Istvánnal, Kézdi-Kovács Zsolttal, Rényi Tamással, Sándor Pállal, Simó Sándorral és Szörény Rezsővel.
Az eltérő rendezői stílusokhoz, elképzelésekhez mindig megtalálta a megfelelő operatőri technikákat. Jelentősebb filmjei operatőrként többek között a Szevasz, Vera, a Bohóc a falon, a Szeressétek Odor Emíliát, A tanú, A gyilkos a házban van, A legszebb férfikor, a Lányarcok tükörben, a Makra, a Pókháló, a Szikrázó lányok, a K. O., a Riasztólövés és a BUÉK.
Zsombolyai János 1966 és 1975 között a Mafilm játékfilm-operatőre, 1975-től rendező-operatőr, 1988-tól a Mafilm Alkotói Iroda, 1995-től a Mafilm Média Center vezetője volt. 1965-től tanársegédként, 1974-től adjunktusként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1980-tól egyetemi docensként, 1997-től egyetemi tanárként folytatta az oktatást. 1992-től film- és tv-producer szakvezető, 1994-től a film főtanszak vezetője volt.
Évtizedekig nevelte az utánpótlást, 2004-ben a főtanszak-vezetői székből ment nyugdíjba. Munkássága elismeréseként 1967-ben és 1972-ben Balázs Béla-díjat kapott, a filmszemle díjat 1968-ban és 1990-ben, a filmkritikusok díját 1968-ban és 1969-ben nyerte el. A montreali fesztivál nagydíját 1978-ban kapta meg, 1983-ban lett érdemes művész, a 2010-es Magyar Filmszemlén életműdíjat vehetett át.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!