Hirdetés

Egyre bővülő kínálat a csíki múzeumban

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Október végéig látogatható a Csíki Székely Múzeumban a Rippl-Rónai József – A magyar festészet első modern mestere című kiállítás, amelynek népszerűségéről Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót kérdeztük.

Szőcs Lóránt

2014. szeptember 25., 16:442014. szeptember 25., 16:44


– Mennyire látogatott a Rippl-Rónai József-tárlat?

– Úgy értékelem, elérjük a várakozásnak megfelelő látogatói számot, ami meg fogja közelíteni a 18 ezret. Nemrégiben érkezett a 13 ezredik látogatónk, de mivel mostanában kezdődött a tanév, becsléseink szerint most fognak érkezni a székelyföldiek, akik általában az utolsó hetekben látogatják meg időszakos tárlatainkat. Hátravan még közel tíz olyan iskolai csapat, amely a vetélkedőnkön nyert ingyenes tárlatlátogatást. Várunk mindenkit, aki eddig nem ért rá, és a közönség figyelmébe ajánlom csütörtöki és szombati ingyenes tárlatvezetési programunkat. Számítunk elsősorban a középiskolásokra, de az 5–8. osztályosokat is nyugodtan el lehet hozni a múzeumba, ők is megértik Rippl-Rónai József festészetét. 

– Általában honnan érkeznek a látogatók?

– A látogatók zöme székelyföldi és erdélyi. Azt tapasztaltuk, hogy a magyarországiak általában az itteni kultúráról szóló állandó tárlatainkra kíváncsiak. Ennek nagyon örülünk, hiszen körülbelül húszezren nézték meg a vártörténeti, a néprajzi, a nyomdai és szakrális értékeinket bemutató kiállításokat.

– Sokszor elhangzik, hogy az utóbbi években kevesebben „fogyasztják” a kultúrát, mint korábban. Igaz ez?

– Szerintem nem a kultúrafogyasztók száma csökkent, hanem inkább a kínálat nőtt meg. Sok olyan kulturális esemény van, amely vonzza a közönséget, ezek lehet, hogy kevésbé igényesek, de ingyenesek és népszerűek. Ebben a bő kínálatban nehéz mindenhova eljutni. Valószínű, hogy átlagban a családi büdzsék is megcsappantak a válság előtti szinthez képest, de talán az időhiány miatt az a benyomásunk, hogy kisebb mértékű a kultúrafogyasztás. Mi viszont a jegyárainkat a legalacsonyabb szinten tartjuk, hogy a kisebb jövedelmű családokat is ki tudjuk szolgálni, ezt segítik elő az ingyenes tárlatvezetések, a múzeumpedagógiai tevékenységek és a tárlaton olvasható tájékoztató eszközök, igényes kiadványok.

– A román látogatókat sikerül-e megmozgatni?

– Mivel most egy inkább magyar vonatkozású művészről van szó, nem reklámoztunk román újságokban, mint ahogy tettük ezt például az egyiptomi kiállításunk esetén. Érdekes, azt észleljük, hogy évről évre növekszik a román látogatóink száma. Bár ezt nem mértük konkrétan, vagyis nem kérdezünk rá a jegyet váltók nemzetiségi hovatartozására, a látogatókat fogadó kollégáim számoltak be róla, illetve a vendégkönyvben található bejegyzések is igazolják ezt a tendenciát.

Román ajkú látogatóink persze zömében turisták. Elsősorban a Mikó-várra és állandó tárlatainkra kíváncsiak, de sokan megnézték a Rippl-Rónai-kiállítást is, és nagyon meg voltak elégedve nemcsak az alkotásokkal, hanem a korszerű tálalási móddal is. Megszaporodásuknak lehet az oka az is, hogy Tusnádfürdőn, Borszéken és Parajdon az utóbbi években a fürdőturizmus sokat fejlődött, mindenesetre kezdett foglalkoztatni, hogy román vidékeken is reklámozzunk.

– Lehet-e arra számítani, hogy a közeljövőben a múzeum Rippl-Rónainál időben hozzánk közelebb álló, netán kortárs művészeknek fogadja hasonló méretű nagyszabású kiállítását?

– Fontolgatjuk ezt a lehetőséget, de az a prognózisunk ezzel kapcsolatosan, hogy az alkotó minél közelebb áll hozzánk időben, annál kevesebb látogatóra számíthatunk. Úgy véljük, ez annak tudható be, hogy a székelyföldi társadalom konzervatívabb, mint teszem azt a kolozsvári magyar közösség. Ez nem jelent sem jót, sem rosszat, de a kultúrafogyasztás szempontjából számunkra lényeges. Persze rendezünk mi kortárs kiállítást is, de azt kisebb méretben, a Kossuth utcai galériánkban tesszük, mivel egyelőre nem mutatkozik nagyobb igény. Ezeket úgy 200-500 személy szokta megnézni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
Hirdetés
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
Hirdetés
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
Hirdetés
Hirdetés