
Jó hírrel szolgált a Csíki Székely Múzeum mindazoknak, akiknek még nem volt idejük vagy alkalmuk meglátogatni a Csontváry Kosztka Tivadar műveit felvonultató kiállítást: a korábban tervezett augusztus 20-ai zárást szeptember 20-ára halasztották a képeket kölcsönző intézmények és magántulajdonosok közös beleegyezésével.
2016. augusztus 13., 16:202016. augusztus 13., 16:20
Azoknak, akik még nem jutottak el a csíkszeredai várban berendezett kiállításra, kedvcsinálóul, akik pedig már látták, azoknak emlékeztetőül bemutatjuk a művész második legnagyobb méretű, magyar tájat ábrázoló festményét, az 1902-ben készült Selmecbánya látképe című alkotást.
Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. A teljes panorámájában feltáruló város mellett a festmény egyik érdekessége, a Kálvária-hegy melletti kétcsúcsos Kisiblye, benne a hatalmas „E” betűt formázó irtással. Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett halála után ugyanis több helyen állítottak neki emléket Magyarországon. A kisiblyei völgy a magyar királyi erdészakadémia birtoka volt, így érthető, hogy Sissi halála után az erdészek ilyen különleges emléket alkottak a királyné tiszteletére. A 115 méter hosszú, 55 méter széles betű szárai is 15 méter erdőirtást képeztek. A hatalmas E betűt nem hagyták tarra vágva, vörösfenyővel ültették be, így ősszel szépen kirajzolódott az erdő ezen része.
Nem holmi mendemonda
Ez ma már nem látható, és hogy nem csupán mendemonda vagy Csontváry képzeletének játéka volt, bizonyítja egy 1916-ban kiadott, fotó alapján készült képeslap, valamint Tomasovszky Imre, m. kir. erdőakadémiai tanársegéd fennmaradt írása.
„Hazánk történelme gyászlapon jegyzi fel a mult év őszéről, hogy akkor ragadta el a mi felséges királynénkat a kegyetlen halál tőlünk... Gyászba borult erre a magyar nemzet... Az országos gyász a lehető legkülönfélébb alakban nyert kifejezést. A földmivelésügyi m. kir. minister úr, dr. Darányi Ignácz, ez alkalommal arra kérte lelkes felhívásában a nagyközönséget, hogy a dicsőült Erzsébet királyné Ö Felsége emlékének megörökítése czéljából »Erzsébet-ligeteket, parkokat« létesítsen; ültessen el hosszú életű fákat, s nevezze el azokat »Erzsébet királyné fái«-nak. Mennyire sietett a hazafias közönség e felhívásnak eleget tenni, bizonyítja a napilapoknak erről szóló s úgyszólván naponta megjelenő sok közleménye. A földmivelésügyi m. kir. minister úr e felhívásának egyik eredménye akadémiánknál az lett, hogy Vadas Jenő m. kir. erdőtanácsos s az »Erdőműveléstan« tanára – miként ez a csatolt képből kivehető – a kis-iblyei erdőrésznek egyik kimagasló, a Szécsi-tótól a Bethlenmagaslatig terjedő s Selmeczbánya várossal szemközt levő meredek hegyoldalán E betű alakjában ültettetett csemetéket” – olvasható a tanársegéd feljegyzésében.
„Rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció”
Csontváry festményéről a Csíki Székely Múzeumban jelenleg megtekinthető kiállítás kurátora, Bellák Gábor rámutat, Selmecbánya látképének különlegességét a teljesen egyforma színerejű zöld foltok különös alakzatokba rendeződő tömegei adják, valamint a város házai képeznek apróbb színes egységeket. „Az egész kép olyan, mintha kisebb-nagyobb színes foltok mozaikszerű összepréselt rendszere lenne. Ez a síkszerű, absztrakt hatású, rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció Csontváry első olyan alkotása, amelyen már a későbbi nagy tájképeinek szimmetrikus, panorámaszerű kompozíciós sémájával találkozunk” – fogalmazott Bellák Gábor.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!