Budapesten Capa fotói

Összesen 1010 felvétel, ezen belül 937 fotó, 48 vintázs, 5 gyűjteményen kívüli fénykép és 20 ajándékkép került Magyarországra. A kulturális tárca tavaly 300 millió forintos támogatást nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeumnak a gyűjtemény megszerzésére és a szállítás, a kiállítás költségeire.

A műtárgyakra tavaly december 30-án kötötte meg a szerződést a magyar múzeum az ICP-vel; a vételár 835 ezer dollár volt.  A Capa-hagyatékot gondozó ICP-t a fotóművész öccse, Cornell Capa hozta létre 1974-ben, és a központ ma már fogalom a fotóművészetben: nemcsak kiállítóhely, hanem iskola is, hiszen évente hatezer hallgató látogatja fotóstanfolyamait.

A 937 felvétel negatívjáról az 1990-es évek elején Cornell Capa felügyelete mellett 40×50 centiméteres nagyítás készült három példányban: egy sorozat az ICP-é, egy Tokióban található, a harmadik válogatás képezi a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény alapját. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek.

A gyűjtemény néhány darabjából március 5. és 15. között egy „bemelegítő” kiállítást tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a fotók egy nagy tárlaton július 2. és október 16. között lesznek láthatók a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. A tervek szerint a Capa-gyűjtemény október közepétől 13 várost (Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset) érintő országjárásra indul.

A Ludwig Múzeumban nyíló kiállításon bemutatják Robert Capa 1948-ban Magyarországon készített képeit is. Robert Capa 1913-ban Budapesten, Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Ott találkozott Gerda Pohorylle (a szakmában ismert nevén Gerda Taro) fotográfusnővel, és ez a találkozás nem csupán a szerelmet, hanem a szakmai összefonódást is jelentette számukra.

Haditudósítóként mindketten részt vettek az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. Capa ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát – azt a pillanatot, amikor lövedék éri – örökíti meg. Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is – barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót.