
Schäffer Erzsébet (mikrofonnal) számos régi történetet felelevenített a kolozsvári közönség számára
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nevetéstől visszhangzott a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza-terme Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas magyarországi újságíró, író, publicista, a Nők Lapja folyóirat munkatársának közönségtalálkozója alatt.
2024. június 29., 12:072024. június 29., 12:07
A többszörösen kitüntetett Schäffer Erzsébet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatta meg, hogy nemcsak az írott szavak embere, hanem élőszóban is kivaló történetmesélő, akit a közönség percek alatta a szívébe zár.
Schäffer Erzsébetnek immár közel húsz könyve jelent meg, melyek közül csak egyik regény,
A bánsági gyökerekkel rendelkező újságírónő beszélgetőpartnere Fincziski Andrea színésznő volt, aki inkább jó érzékkel alakította a történetmesélés fonatát, mintsem faggatta a meghívottat. Schäffer Erzsébet mesélt erdélyi gyökereiről, szülei filmbeillő megismerkedéséről, és arról, hogy bár Magyarországon született és nőtt fel, kamaszkora nyarait a Bánságban, Temesváron töltötte az „ómamánál”. „Ómama” nem szeretett egyedül lenni, így négyszer is újra férjhez ment, nagylelkű és nagyszájú volt, személyisége nagyon nagy hatással volt az írónőre.
Schäffer Erzsébet elmondta, soha nem akart újságíró vagy író lenni, nem akart tanulni, egyetemre menni, így segédmunkásként kezdett dolgozni egy kábelgyárban. Nagyon szerette az ottani közeget, érdekesnek találta az őt körülvevő embereket – hiszen gyerekkora óta nagyon kíváncsi volt az emberekre. Ennek kapcsán is felidézett egy gyerekkori történetet, ugyanis minden kérdésre történettel válaszol, mindenről eszébe jut egy emlék, egy sztori – ez adja írása, könyvei lényegét is.
Valós történet volt az is, amit először megírt, még a kábelgyárban dolgozva. A gyárban volt egy elkerített, „imperialista” terület, ahol olyan üres csévéket őriztek, amelyeket később visszáruztak az olasz Terni város kábelgyárába. Schäffer Erzsébet, aki jól beszélt franciául, egyszer, amikor senki nem látta, üzeneteket írt a csévére franciául, rövid néha vicces mondatokat: „Magyar lány vagyok.” „Itt élek Budapesten.” „A kábelgyárban dolgozom.” „Hosszú a combom.” „Nagy a fantáziám.” Leírta a nevét és a kábelgyár címét is, majd meg is feledkezett a csínyről, egészen addig, amíg egy nap a gyár portása hívatta, mondván, hogy egy férfi, aki „nem beszél semmilyen nyelven”, őt keresi.
Ez volt az első történet, amit papírra vetett, s aminek nyomán azonnal azt mondták neki, hogy írjon, ne drótokat tekergessen. Ezután kezdett újságíróként dolgozni, rendszeresen írni. Schäffer Erzsébet azt is elmondta, tulajdonképpen minden írását az ihleti, hogy életében szinte mindennaposak a megmosolyogtató, megnevettető vagy épp tanulságos jelenetek, az utcán, a villamoson mindenhol valami érdekesbe botlik.
Az esemény egy órája nagyon hamar elrepült.
Bár kitolni nem lehetett, senki sem szomorkodott, a közönség úgy távozott, mint egy színházi előadásról, nemcsak egy beszélgetéssel az emlékezetében, hanem egy élménnyel, Schäffer Erzsébet sugárzó személyiségének mindenkit felvidító hatásával.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
szóljon hozzá!