Az alkotó hagyományokon alapuló, egyedi tervezésű és színállású mintái is megjelennek a Sepsiszentgyörgyön kiállítandó fotókon
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
2024. március 26., 17:412024. március 26., 17:41
A nagycsütörtöki rendezvényt a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a Civilis Egyesület, a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség, valamint a Hagyományok Háza Alapítvány szervzi. Zelenák József esperes bevezető imádsága után a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó, „Keresztet vetek a fődgyire!” című fotókiállítás Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője nyitja meg. A bemutatott fotók Csíkszentmihályi Márton, Dusa Gábor, Fehér Vilmos, Nagy Botond, Gombosi Beatrix hivatásos magyarországi fotósok alkotásai.
Amint a szervezők közleménye részletezi, a tojásírás leginkább Közép-Kelet Európában elterjedt technika, és ez tekinthető a legnépszerűbbnek a 19-20. században a Kárpát-medencében is, a berzselés, karcolás, patkolás, drótozás, szalmarátétes díszítések mellett. A „tojásírás bölcsőjeként” emlegetett Gyimesek a kiemelt témája a fotókiállításnak. Az itt fellelhető tojásminták páratlan gazdagsága rendkívüli változatosságot mutat, és kultúránk archaikus rétegére világít rá. A legtöbb minta az osztókörök megrajzolásával kezdődik, ahogy a gyimesi asszonyok mondják: „Keresztet vetek a fődgyire!”
Az alkotó hagyományokon alapuló, egyedi tervezésű és színállású mintái is megjelennek a fotókon. A különböző növényi festékek használata a tojáshéjon különösen izgalmas terület. Sok-sok kísérletezés eredménye az itt bemutatott gazdag színpaletta. Egy különleges, szórványos adatokból ismert gyimesi csángó folklór hagyomány kutatási fázisai is megjelennek a kiállításon: Az összeszáradt, főtt tojásbelső megmunkálása, a „borostyánná” kövült fehérjéből szerelmi ajándék, jegygyűrű és egyéb ékszerek készítése. A falakon húsvéti rítusokat bemutató fotók is megjelennek, úgy mint például a csíkszentkirályi locsolkodás és az oltszakadáti kakaslövés.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész a Pest vármegyei Tahitótfaluban él, közel két évtizede vesz részt a népművészeti mozgalom életében. Etnográfus és művészettörténész, a népművészet iránti elköteleződését erősítette a gyakorlati kézművesség.
Elsőként a tojásírás területén szerzett érdemeket, népi iparművész és a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ma már zsűritagként vesz részt a népi iparművészeti tárgyak minősítésében, külső munkatársként a Hagyományok Háza szakoktatója.
„Ég és föld” címmel nagycsütörtöki koncertet is tartanak. A kiállításmegnyitót követi a Hagyományok Háza Alapítvány sepsiszentgyörgyi kirendeltségének szervezésében megvalósuló koncert, melyen a helyi Pro Musica kamarakórus hozza majd az „égi zenét”, a szakrális, nagyheti kompozíciókat, István Ildikó népdalénekes és barátai pedig a földhöz ragaszkodást testesítik meg a népzene által.
és zeneileg is igazi csemegének ígérkeznek. A katarzist, a felszabadulást pedig mindannyiunknak a húsvét hozhatja el” – fogalmazta meg ajánlójában az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány”.
A húsvétot a nyugati kereszténységgel ünneplő romániai diákoknak március 29. és április 2. között nem kell részt venniük a tanórákon – derül ki az oktatási minisztériumnak a tanfelügyelőségekhez eljuttatott körleveléből.
Áldozat és megdicsőülés – A húsvéti ünnepkör népzenei hangjai címmel tartanak fiataloknak szóló, nevelő hangversenyt Marosvásárhelyen az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!