Románia több mint 30 rendezvényből álló programot vitt a budapesti könyvfesztiválra
Fotó: Románia budapesti nagykövetsége
Megnyílt a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön a Budapest Music Centerben, a díszvendég ország Románia. A könyvfesztivál lehetőséget teremt arra, hogy román és magyar írók, fordítók és szerkesztők ülhessenek egy asztalhoz.
2025. október 02., 23:212025. október 02., 23:21
2025. október 02., 23:312025. október 02., 23:31
A fesztiválon több mint 160 kiállító, 118 program és háromszáznál is több dedikálás várja a közönséget csütörtöktől vasárnapig a Bálna Honvédelmi Központban. A könyvfesztivált Steigervald Krisztián generációkutató nyitotta meg. Köszöntőjében a fiatalság és öregség fogalmát, a generációk szokásait, a nemzedékváltás és a generációk közötti híd kérdését elemezte – közölte az MTI.
Hozzátette: Budapestre több mint 30 rendezvényből álló programot hoztak:
Gabriel Şopandă, Románia magyarországi nagykövete elmondta: az irodalom nem menedék, hanem egy hatalmas erő, a könyvek addig fognak fennmaradni, amíg a gondolkodás és a véleménynyilvánítás szabadságának a lényegét képviselik. Rámutatott: az irodalom mindig a gyűlölet és az intolerancia ellenszere, gyógyszere lesz.
Janne Teller dán írónőnek a Budapest Nagydíjat Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a MKKE elnöke adta át. „Idén 30 éves jubileumát ünnepli a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál” – hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki szerint a könyveknek, az olvasásnak, a szerzők és az olvasók találkozásának ez az ünnep 30 éve Budapest egyik legfontosabb kulturális eseménye. Rámutatott, hogy az irodalomnak gyógyító ereje van, és Janne Teller a szépirodalom eszközeivel szólítja meg a fiatalokat súlyos és kényelmetlen morális kérdéseket feszegetve.
Karafiáth Orsolya író Janne Tellert méltatva többek között arról beszélt, hogy legnagyobb hatású műve, a Semmi 25 évvel ezelőtt jelent meg, Minden című regény pedig 20 éve. Ha Janne Teller mást könyveket nem írt volna, már akkor is ott lenne a neve az időtlen szerzők között – hangsúlyozta. A dán író eredetileg közgazdász volt, és az ENSZ, valamint az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként dolgozott és 1995-től csak az írásnak adta az életét. Számos országban élt, amely alapvetően befolyásolták az írásait, amelyek sokféle kulturális hatást tükröznek.
„A valóságról már nem tudunk megegyezni, már nincs egy közös tapasztalat, ködben vagyunk, amiből nem látunk ki. Emiatt nehéz tisztán gondolkodni, jól cselekedni és irodalmat írni” – mutatott rá. Kifejtette, hogy harminc évvel ezelőtt, amikor elkezdett regényeket írni, akkor a fikció irodalmat jelentett, amely kérdéseket vetett fel és a valóság olyan aspektusára mutatott rá, amire korábban nem gondoltunk, egyúttal hozzásegített ahhoz, hogy megküzdjünk az emberi létünkkel.
Ma a valóságnak különféle verzióit látjuk, amelyek kiszolgálják a hatalmasokat. Úgy vélte, hogy az emberi igazságra nagy szükségünk van, az irodalom pedig azokhoz az emberekhez visz minket közel, akik máshogy éreznek, mint mi. „Megtanít minket jobban megérteni egymást és önmagunkat, az emberségünket. Ez egy olyan fajta tudás, amiről nem lehet hazudni, olyan, amely nagyvonalúságra tanít, és nem kapzsiságra” – magyarázta.
A Francia Intézet új fordítói díjának pályázatát Matthieu Berton igazgató hirdette meg. A Somlyó György Műfordítói Díjat a zsűri a magyar író, költő és műfordító, Tóth Krisztina elnökletével 2026 szeptemberében ítéli oda először, pályázni december 1-ig lehet – ismertette az igazgató. A könyvfesztiválon Janne Teller október 4-én pódiumbeszélgetésen mesél Büszke vagy rám, Joanna? című új regényről a BMC-ben. Szintén október 4-én tartja a Koreai Kulturális Központ és a Jelenkor Kiadó a A Nobel-díjas dél-koreai író, Han Kang Nem válunk szét című negyedik magyarul megjelenő könyvének bemutatóját a Bálna Budapest Pálffy termében.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!