
2012. július 05., 09:242012. július 05., 09:24
– Múlt kedden, miután a parlament – az amúgy nyereséges közszolgálati rádiót dicsérő jelentések alapján – bizalmat szavazott önnek, még azt nyilatkozta a sajtónak, hogy legfontosabb feladatának a megkezdett munka folytatását tekinti, majd pénteken váratlanul felmentését kérte az elnök-vezérigazgatói tisztségből. Mi változott időközben?
– A rádió működéséről szóló jelentések a múltat dicsérik. Az általam múlt héten kézhez kapott pénzügyi jelentések azonban szomorú jövőt jeleznek. A közszolgálati rádió évek óta túl kevés állami támogatást kap, ez a támogatás 2010-ben fedezte a működési költségeket januártól novemberig. A 2011-es támogatás elvileg elegendő lett volna decemberig, de ki kellett fizetnünk a tartozásainkat, így csak októberig maradt elég pénzünk. Idén már csak augusztusig lesz pénzünk, és a jövő évi pénzügyi előrejelzések alapján – ha marad ez a 70 százalékos hiány – 2013-ban már csak júniusig tudnánk finanszírozni a működésünket. Én mindent megpróbáltam, hogy megoldás szülessen erre a problémára, de panaszaim süket fülekre találtak. Végül úgy gondoltam, hogy ha lemondok, talán egy olyan ember kerül a helyemre, aki megoldást tud találni, akit meghallgatnak.
– A tavalyi év végén több névtelen SMS-t és e-mail üzenetet is kapott, amelyekben arra figyelmeztették, ha nem mond le tisztségéről december közepéig, ön és családja is veszélybe kerül. Az ügyben feljelentést is tett. A rendőrség kiderített valamit? Érkeztek a feljelentést követően újabb fenyegető üzenetek?
– A rendőrség eljár, nyomoznak az ügyben, egyelőre kézzelfogható eredmény azonban nincs. Szórványosan, ritkán a feljelentés óta is érkeztek hasonló fenyegetések, nem is biztos, hogy ugyanazoktól, vagy hogy összefüggés lenne a korábbiakkal, ezt eldönteni nem az én dolgom. Mindenesetre ezeket is továbbítottam a hatóságoknak.
– A kormányváltással várható volt a kormányzati intézmények és a közszolgálati média vezetőinek leváltása. A hatalmas adósságokat felhalmozó Román Televíziónál ez automatikusan működött is, a jóval kedvezőbb mutatókkal rendelkező rádió esetében azonban gyanús lett volna, ha a törvényhozás két háza nem szavaz bizalmat önnek. Hirtelen lemondása azonban szöget üthet többek fejébe, úgy vélhetik, mégsem csupán az anyagi gondok állnak lemondása hátterében.
– Mindenki azt vél, amit akar. Való igaz – amint az előbb már utaltam rá –, hogy egy ellenzéki párt által delegált vezetőnek nehéz egy hasonló intézményt irányítani, sokkal könnyebben szóba állnak az illetékesek egy kormányközeli emberrel. Ezt a megoldást láttam a legjobbnak. Egyébként továbbra is a vezetőtanácsban maradok, folytathatom a munkámat, a megkezdett projektek futnak tovább.
– Kolozsváron és Marosvásárhelyen is a román adásétól független frekvencián sugárzó, egész napos magyar adásokat terveznek a közszolgálati rádióban. Az ön lemondásával veszélybe kerülhet a már előkészített projekt? Jövőre beindulhatnak a csatornák?
– Jelenleg a következő évi rácsokat csináljuk, tulajdonképpen már minden elő van készítve a marosvásárhelyi és kolozsvári egész napos magyar adás beindításához, csak meg kell kapnunk a szükséges frekvenciákat. A rádió csúcsvezetésének természetesen továbbra is nyomatni kell ezt a témát, az RMDSZ is minden politikai eszközzel igyekszik szorgalmazni a projekt beindítását, ez már az illetékes hatóságokon múlik. Mi már a frekvenciákat is megtaláltuk, amelyeken sugározhatnának a magyar adások, mindössze engedélyt kell kapnunk ezekre, rajtunk nem múlik semmi. Az, hogy jövőre beindulnak-e ezek az adások, nem tudnám megmondani, az is előfordulhat, hogy nem, de az is, hogy már idén elkezdenek sugározni.
– Milyen a kapcsolata az új elnök-vezérigazgatóval, Ovidiu Miculescuval? Mit gondol, mennyire tudnak majd hatékonyan együtt dolgozni?
– Ovidiu Miculescu volt 2010-ben az én ellenjelöltem. Amíg én voltam az elnök-vezérigazgató, a vezetőtanácsban tulajdonképpen ő volt az ellenzékem, de szerencsére konstruktív ellenzéknek bizonyult. A hatalomátadás utáni megbeszélésen azt észleltem, hogy szüksége van a tapasztalataimra. Nem látom akadályát annak, hogy hatékonyan tudjunk továbbra is együtt dolgozni, hiszen ha akkor tudtunk, amikor ő valóban ellenzékként viselkedett, akkor most is tudni fogunk, amikor ő az igazgató, én pedig nyitott tárgyalópartnerként viszonyulok hozzá.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.