2010. március 10., 10:272010. március 10., 10:27
Berszán Zsolt a kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárlat nemcsak azért fontos számára, mert az első önálló magyarországi kiállítása, hanem azért is, mert ilyen formában és ilyen sok művét még soha nem mutatták be.
A csíksomlyói művész alkotásainak bemutatásakor felhívta a figyelmet arra, hogy művészetét évek óta a fekete szín és a féregmotívumok dominálják. Habár első ránézésre nehéz lehet megemészteni azokat, mégis figuratív művekről van szó, amelyek főleg építési szilikonból készülnek. Ez az anyag – amelyet tudomása szerint csak egy orosz képzőművész használ rajta kívül – egy alternatív életformát fejez ki, akárcsak a féreg, amely amellett, hogy mindent szétrág, át is alakítja az anyagot, élettel tölti meg azt – fogalmazott Berszán Zsolt.
„Az alkotásaimnál mindig nyitva hagytam bizonyos kérdéseket: legtöbb művemet lehet elmúlásként, de lehet a gyógyulás vagy a születés aktusaként is értelmezni” – mondta, miközben egy betonkoporsóban fekvő emberalak köldökzsinórját feszítette ki a hallgatóság felé. A mintegy kéttucatnyi alkotást megjelenítő kiállítás további sajátossága, hogy az eddigi két romániai tárlattal szemben itt egy helyspecifikus installáció is megtekinthető. A Modembe épített, barlangot idéző szilikonszoba a „magát az univerzum közepének érző embert” helyezi be egy másik organizmus belsejébe, hangsúlyozva esendőségünket.
Gulyás Gábor, a Modem igazgatója elmondta: az intézmény legfontosabb, a határon túli magyar képzőművészetet érintő kapcsolata a kolozsvári képzőművészeti egyetemmel áll fenn. Az együttműködés keretében kétévente egymás városaiba szerveznek tárlatokat, bár a mostani kiállítás nem ennek a sorozatnak a része. Idén a Modem két tárlata kerül bemutatásra Kolozsváron, jövőre pedig egy közös projektet szerveznek. Az igazgató hozzáfűzte, hogy keresik a kapcsolatot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, ahol idén indul kurátorképzés, ilyen képzés pedig Magyarországon jelenleg nincs.
A Genezis-projekt című tárlatot március 11-én Kelemen Hunor művelődési miniszter nyitja meg, az érdeklődők pedig június 20-áig látogathatják azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok