Berekmérit díjazták – Ünnepel a 70 éves vásárhelyi színház

Kemény János, Tompa Miklós, Delly Ferenc, Szabó Ernő, Lohinszky Loránt, Kovács György, Szabó Duci, Borovszky Oszkár és még sok más nagy művész alakját, szellemiségét idézi fel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ezekben a napokban, a vásárhelyi teátrum 1946-os megalapítására emlékezve.

A színház előcsarnoka számos kisebb kiállításnak ad helyet, például a 70 éves színjátszás kiemelkedő személyiségeinek tárgyaiból látható egy tárlat, egy másik azokat a színházi műszaki eszközöket mutatja be, amelyek ma már muzeális értéknek számítanak. Külön kis teret kapott a kommunizmus korszaka, a szekus megfigyelések jegyzőkönyvei, jelentései, korabeli plakátok, propaganda-kiadványok.

Az évfordulón Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabját mutatták be. Gáspárik Attila szerint ezzel a bemutatóval, amelynek időpontja is megegyezett a 70 évvel ezelőttivel, méltón ünnepelték az évfordulót. A produkció után adták át első alkalommal a Kemény János-díjat, annak a színművésznek, aki a legtöbbet dolgozott, művészi igényességgel, színvonalas alakításaival gazdagította a színházat. A díjat – az alapító Albert Attila vállalkozó kikötése szerint – a társulat mindenkori művészeti igazgatója ítéli oda annak, aki szerinte a leginkább megérdemli.

Első alkalommal Berekméri Katalint tartotta érdemesnek Keresztes Attila e kitüntetésre. A díjjal – ami egy jelentős pénzjutalom – együtt jár Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikája is. A Mohácsi János rendezésében színre vitt előadásban Berekméri Katalin az egyik főszerepet játssza. A művésznő a zsúfolt házas premier közönsége és a szakma számos jelentős hazai és magyarországi személyisége – igazgatók, színházi alkotók, színházelméleti szakemberek, kritikusok – előtt vehette át a díjat a Bioeel cég képviselőjétől, Albert Gáspártól.

A kellékes című, 1996-ban készült dokumentumfilmet is levetítették az ünnepi rendezvénysorozat keretében. A Román Televízió magyar adásának félórás portréfilmje az azóta már elhunyt Nagy Sándor kellékest, színpadmestert mutatja be, akivel Tomcsányi Mária beszélgetett a filmben. A rendezvényre külön meghívták Abódi Ferenc volt színpadmestert és feleségét, Abódi Anna egykori jegyszedőt is, akiket Gáspárik Attila köszöntött.

A színház igazgatója arról beszélt, hogy a műszakiak nélkül nem lenne színház, ezért fontos őket is megbecsülni, emléküket felidézni. A filmben Nagy Sándor a 70 évvel ezelőtti színházalapításról beszélt, Tompa Miklóst, Kemény Jánost emlegette, de elhangzott Bajor Gizi, Szántó Mária neve is, illetve Kovács Györgyé, Borovszky Oszkáré, Szabó Ernőé is többek közt. Elmesélte, hogy a kezdetekkor semmi nem volt, de volt egy csodálatos akarat, tehetséges színészek, és egy közönség, amely igényelte a színházat. A vállalkozó szelleműek szombat este 10-től vasárnap reggel 6 óráig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban éjszakázhattak, változatos programokon vehettek részt.