Gergelyné Tőkés Erzsébet átveszi a Kolozsvár Társaság díját
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét/Facebook
A rendezvény jeles meghívottjai nyitották meg a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet csütörtökön. A könyv és az irodalom egyik legfontosabb erdélyi ünnepe négy napon keresztül várja a közönséget.
2022. június 09., 16:372022. június 09., 16:37
2022. június 09., 18:232022. június 09., 18:23
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a 11. alkalommal szervezett, négynapos kolozsvári könyvhetet az impozáns Bánffy-palotában. A rendezvény a könyv, az irodalom, a kortárs magyar, erdélyi irodalom már hagyománnyá vált ünnepe, mely idén is sokszínű programokkal, neves előadókkal várja az érdeklődőket.
Oláh Emese kolozsvári RMDSZ-es alpolgármester megnyitó beszéde személyes hangvételűre sikeredett, a könyvekhez való kötődéséről beszélt, arról, hogy az extrém sportok mellett a könyvek, az olvasás jelentik számára azt a fellélegzést, kikapcsolódást, amivel át tudja vészelni a zsúfolt, stresszes hétköznapokat.
Markó Béla író, költő rámutatott, hogy az első erdélyi könyvhét, a marosvásárhelyi rendezvény 27 évvel ezelőtti megszervezése óta igencsak megszaporodott a könyves szemlék száma: nemcsak Vásárhelyen és Kolozsváron, de Csíkszeredában és idéntől Sepsiszentgyörgyön is tartanak az irodalomnak szentelt rendezvényt. Felmerült benne a kérdés, hogy nem túl sok-e ez a szám, nem gyengítik-e egymást a hasonló rendezvények.
Markó Béla
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét/Facebook
Az RMDSZ volt elnöke arról is beszélt, manapság egyre kevesebben akarnak itthon maradni, de akik könyvet vesznek, azok valószínűleg nem akarják azt holnap tovább adni, hanem abban bíznak, hogy itthon teremthetnek maguknak élhető életet. „Van-e szebb versengés, mint amikor az önkormányzatok kimondatlanul is vetélkednek, hogy kinek a könyvvására sikerül jobban. Erdély-szerte ünneplik a könyvet, és ez jó” – hangsúlyozta Markó.
Beszédében a jelenleg zajló ukrajnai háborút is összekapcsolta a rendezvénnyel, egyrészt reményét fejezve ki, hogy a menekültek csomagjaiban talán a sok ruha, gyerekjáték és egyéb tárgy között ott lapul egy-két könyv is, melyek értékesek, fontosak számukra. Megemlítette Vörösmarty Mihály híres kérdését, hogy „ment-e a könyvek által a világ elébb”, s felvázolt egy álomképet, amelyben a háborúban a Molotov-koktélok helyet könyvek repülnek, és a katonák leteszik a fegyvert, hogy olvassanak.
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét/Facebook
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédét egy Szerb Antal-intézettel kezdte: „a világnak égető szüksége van egy kis jóságra, és aki a könyvet szereti, rossz ember nem lehet”. Kissé túlzó az idézet, de pedagógiai célzata fontos – tette hozzá.
Mile Lajos főkonzul
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét/Facebook
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke hangsúlyozta, jó dolog friss levegőn, szavak terében szólni, ahol a szavak is szabadok. H. Szabó Gyula író, szerkesztő szintén arra mutatott rá, hogy örülni kell annak, hogy a könyvhetek száma megszaporodott Erdélyben, ezek a rendezvények pedig nem egymás ellen, hanem egymásért dolgoznak.
Buchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke beszédében kiemelte, hogy az idén mondhatni egyértelmű volt a döntés, hogy kinek adják a díjat, hogy az eredetileg pedagógus Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet munkássága által rég kiérdemelte ezt.
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét/Facebook
Laudációjában Szabó Zsolt köszönetet mondott a díjazottnak, hogy ápolja, védi a sírokat, kriptákat, kápolnákat a pusztulástól, pusztítástól, hogy segít, hogy a holtak emlékét őrizhetjük. A díjazott köszönetet mondott, és kifejtette, hogy még mindig sok a munka, sokat kell tenni a Házsongárdért.
Idén június 9–12. között szervezik meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet – jelentették be kedden a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!