Bemutatták Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült filmet Moszkvában

A tavalyi filmfesztiválon Mirrent kitüntették a nagy orosz színházi reformerről, Konsztantyin Sztanyiszlavszkijról elnevezett díjjal. Szabó hallgatóságának elárulta, hogy amikor a Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényéből készült film egyik főszerepéről – a házvezetőnő Emerencről – gondolkodott, nem azonnal Helen Mirren ötlött eszébe.

Az A komisszár című orosz filmben (1967) erőteljes alakítást nyújtó színésznőre, Nonna Mordjukovára gondolt. Amikor azonban erről megkérdezte Nyikita Mihalkovot, sajnálatára megtudta, hogy a színésznő már meghalt. A rendező elmondta, azért esett Helen Mirrenre a választása, mert „nagyon erős karakter, van belső ereje, mágnesként vonzza magához az embereket”.

„Ehhez neki nem kell szerepet alakítania. Számára az ember megbabonázása olyan természetes, mint felhajtani egy pohár vizet” – magyarázta. Az írónőhöz, Szabó Magdához fűződő kapcsolatáról az Oscar-díjas rendező elmondta, hogy ugyan nem rokonok, de előfordult olyan eset, amikor „ez a kedves, vidám asszony, az igen neves magyar írónő úgy mutatta őt be, mint a fiát”.

„Magda nagyon szerette volna, hogy megfilmesítsék egyik regényét. Erről beszélgettem is vele, igaz ő egy másik művét javasolta... De hozzám Az ajtó áll közel” – hangoztatta Szabó István. Elmondta, azért választotta ezt a művet, mert szeretett volna választ adni egy fontos kérdésre: lehet-e beleavatkozni más ember életébe, érzéseibe.

„Olyan filmet akartam csinálni, amelynek legfontosabb eleme a személyiség. Mindig fontos volt nekem, hogy a moziban olyat alkossunk, amire az irodalom, a festészet, a zene és a színház sem képes” - tette hozzá. A filmművészet jövőjéről beszélve Szabó István felhívta a figyelmet a filmkészítők védtelenségére az internet világában.

„Az internet romboló hatással van a filmművészetre. Ki fog pénzt adni filmkészítéshez, ha mindent szabadon lehet lopni a világhálóról? Baj van a szerzői jogokkal, ez egy megoldatlan probléma” – mutatott rá. A moszkvai filmfesztivál versenyprogramjába 17 film, köztük Szabó István alkotása kapott meghívást. A 34. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon külön figyelmet szentelnek az orosz animáció 100. évfordulójának és Andrej Tarkovszkij munkásságának. Berlin, Cannes és Velence mellett a moszkvai filmfesztivál a legjelentősebb, A kategóriás fesztiválok sorába tartozó esemény. 1959-ben hívták életre, és 2000 óta évente rendezik meg.  Szabó István Apa című filmjét 45 éve a moszkvai filmfesztiválon mutatták be, és elnyerte a legjobb filmnek járó díjat.