Bábos tervek Szatmáron

Bár Erdély legfiatalabb hivatásos magyar bábos csapatának számítanak, az elmúlt években a szatmári kulturális élet jelentős szereplőivé váltak. Bandura Emese, a társulat vezetője szerint nem sokkal megalakulásuk után, a nagy érdeklődésre való tekintettel bevezették a bérletrendszert (Iciri-piciri bérlet), a nézőik száma pedig azóta is folyamatosan nő. Míg az elmúlt évadban mintegy 1200 gyerek nézte meg az előadásaikat, idén megközelíti az 1400-at a nézők száma. A társulatvezető szerint a hattagú, lelkes csapat egyetlen igazán komoly problémáját az jelenti, hogy nincs megfelelő termük, ahol hosszú távon fejlődhetnének. Eddig a városi színház pódiumtermét használták, az épület küszöbön álló felújítása után viszont valószínűleg nem kapják vissza a helyiséget.

Tevékenységüket bábos oktatással valamint gyerek-, és pedagógus-csapatok számára szervezett versenyekkel bővítenék. Tanítanának továbbá bábkészítést, valamint tervezik egy állandó játszóház működtetését és különböző drámajátékok bevezetését is így a székházgond egyre égetőbb. Amint Bandura Emese elmondta, a szombat-vasárnap tartott „szülinapos” bábos hétvége sikere, melynek keretében neves magyarországi társulatok is színpadra léptek, meggyőzte őket arról, hogy érdemes tovább szélesíteni programkínálatukat. „Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett hozzánk mind az előadásokkal, mind a foglalkozásokkal kapcsolatban – magyarázta a társulat vezetője, aki közel egy éve vette át Szilágyi Regina rendezőtől a csapat irányítását, mivel utóbbi gyermeknevelési szabadságot vett ki. – A hétvégén szerveztük meg az első bábos vetélkedőt gyerekek számára, és úgy értékeltük, hogy sikerült máris jó néhány óvónőt és tanítót meggyőznünk arról, hogy érdemes használniuk a bábozást pedagógiai módszerként is.” Az ünnepi hétvége keretében olyan neves társulatok léptek fel Szatmárnémetiben, mint a pécsi MárkusZínház, a kaposvári BábSzínTér, vagy a magyarországi Ludibundus játszószínház, amely szabadtéri interaktív előadásokkal, játékokkal szórakoztatta az érdeklődőket.

A Brighella Bábszínház eredetileg amatőr társulatként alakult, amelynek alapító tagjai közül ketten dolgoznak máig is a csapatban: Bandura Tibor és Szilágyi Regina. Tíz éve alkalmazta a városvezetés a bábosokat a színháznál, ahol – bár eredetileg arról volt szó, hogy két nyelven játszanak – az akkori román nemzetiségű vezérigazgató eltekintett a román nyelvű produkciók színre vitelétől, így a Brighella megmaradt kizárólag magyarul játszó társulatnak. Később Nagy Tamás és Nagy Anikó is csatlakozott a csapathoz, bábszínészként, míg a Magyarországon is elismert Bodor Judit a társulat állandó báb- és díszlettervezője lett. Bandura Emese fontosnak találta kihangsúlyozni „a bábozás nagyasszonyaként” emlegetett kolozsvári rendező, Kovács Ildikó munkájának jelentőségét, aki nagy szerepet játszott a szatmári bábosok szakmai felkészítésében, valamint kiemelte Rebel Erzsébet hozzájárulását, akitől a bábtársulat megalapításának ötlete származott, és aki a még amatőr társulatként működő Brighellát támogató alapítvány elnöki feladatait is ellátta.