2009. június 26., 10:422009. június 26., 10:42
A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő szerző Mikor Oláhország hadat izent... című munkájában ugyanis az első világégésnek azt az elhallgatott mozzanatát írja le, melyben a magyarokkal békeviszonyban álló királyi Románia hadserege 1916. augusztus 27-én támadást indított a gyakorlatilag védtelen Erdély ellen, és emiatt magyarok százezrei menekülni kényszerültek. „Több kötetre való nyersanyag gyűlt össze a Székelyföldről, éppen ezért, ebben a könyvemben csak a Torontál megyébe menekült barcasági csángók kálváriájára szorítkoztam” – magyarázta ötszáz oldalas, rengetek korabeli forrást, visszaemlékezést és fényképet tartalmazó kötete bemutatóján Veres Emese-Gyöngyvér.
Mint mondta, eredetileg nem is erre a történetre figyelt, amikor kutatómunkáját elkezdte. „1994-ben egy akkor 94 éves néni mesélt nekem először az 1916-os menekülésről, de mivel nem érdekelt különösebben, kikapcsoltam a magnót. Később mások is felelevenítették az emlékeket, és akkor döbbentem rá, hogy ott és akkor voltaképpen mi történt. Időközben az idős néni és az egykori tanúk elhunytak, tehát az utódoktól kezdtem összegyűjteni az emlékeket. Fényképek, levelek, naplók kerültek elő, de megdöbbentett, hogy a második, harmadik nemzedék mennyire nem ismeri saját családja történetét” – fogalmazott a kutató.
A kötetet méltató Dávid Gyula irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet: minden nemzet történettudatát az írott források ismerete, valamint az ugyanannyira fontos, megélt és elmesélt történelem alapozza meg. „Míg az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban résztvevő honvédek későbbi elmondásai valósággal beépítették a magyarság nemzettudatába történelmünknek ezt a mozzanatát, és az első világháború emlékei is jelentős mértékben ugyanígy rögzültek, a második világháború emlékei például éppen azért fakultak és torzultak el, mert a kommunizmus éveiben erről nem lehetett beszélni, az emlékek nem öröklődtek át nemzedékről nemzedékre. Az idősebb nemzedéknek lenne a feladata megteremteni az emlékek nemzedékek közötti kapcsolatát” – foglalta össze Dávid Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok