
A nagyváradi Szigligeti Színház Dürrenmattnak Az öreg hölgy látogatása című, talán legismertebb darabját mutatta be
Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház
Túlzásoktól mentes, érett alakítást nyújtanak a nagyváradi Szigligeti Színház művészei a társulat legújabb produkciójában. Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját Novák Eszter rendezte, a produkciónak szerdán tartották a premierjét.
2021. november 19., 11:052021. november 19., 11:05
Friedrich Dürrenmatt svájci német író a huszadik századi drámairodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője, műveinek bemutatása ünnepnek számít nem csupán az előadó színházak, de a közönség számára is. Nem véletlen, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház Az öreg hölgy látogatása című, talán legismertebb darabját jutalomjátékul választotta két vezető színészének évfordulója alkalmából: a női főszereplő Claire Zachanassiant játszó Fábián Enikő negyven éve, a férfi főszereplő Alfred Illt alakító ifj.Kovács Levente pedig három évtizede tiszteli meg jobbnál jobb alakításokkal a színházbarát váradi közönséget.
Az ünnepi darabválasztás azért is érdemel külön kiemelést, mert a szerző népszerűségének dacára a színházak aránylag ritkán kerítenek sort színműveinek bemutatására, az ókori görög, illetve a reneszánsz és klasszicista művekhez hasonló, igazi erőpróbát jelentő komplexitásuk miatt: az említett alkotások úgymond nehézségét épp a már-már legegyszerűbb emberi tulajdonságok hiteles eljátszásának feltétele jelenti. Ebből a szempontból
És hiába is szól a bosszú ellen még népi bölcsesség is (a román mondásra gondolok, mi szerint Răzbunarea e arma prostului, vagyis a bosszú a buta ember fegyvere), alig hiszem, hogy van olyan, aki élete során ne tapasztalta volna meg a bosszú szükségét, illetve az elkövetés örömét.
Az öreg hölgy akkor tér vissza szülőhelyére, amikor már biztos abban, hogy be tudja teljesíteni elhatározását, vagyis megvan az a pénz, amivel rá tudja venni a güllenieket, végezzenek Alfred Illel. Nem gyűlöletből teszi, épp ellenkezőleg: használt holmikként lecserélgetett férjei sugallják, hogy valójában még mindig a néhai első szerelme az igazi érzés, aki számára viszont ő talán már régen sem számított túl sokat. És tulajdonképpen önmagát, az egész életén át hordozott egyetlen szerelmet akarja megbosszulni, mivel csakis a másik halála révén remélheti az érzelmi megnyugvást.
A Novák Eszter rendezte előadásban Fábián Enikőnek tökéletes játékával
Ifj. Kovács Levente alakítása is nagyon tetszetős, különösen időnkénti tétovaságai, amivel érzékeltette, hogy valójában nem érti, miért kell egy ennyire régi ügyet most ilyen élesre kihegyezni. Végig abban reménykedik, hátha tréfa az egész, hátha jelen lévő felesége és két felnőtt gyermeke semlegesíteni tudják a beígért horribilis pénzjutalmat, Claire pedig, amilyen váratlanul érkezett, ugyanúgy el is tűnik, s az élet megy majd tovább. Nem igyekszik körberajongani hajdani szerelmét, benne a régi találkák helyei mit sem ébresztenek fel, hisz ő azóta is Güllenben él, és már régen túlesett a valamikori történéseken. Sőt, időnként mintha csodálkozna is, hogy lehet valaki érte, egy komoly, családos, idős emberért annyira oda. De szép lassan csak beszívja sejtjeibe azt, ami vár rá, és mintegy követve a közösség akaratát, elfogadja a halált.
A gülleniek színpadi jelenléte viszont a főszereplők ízléses mértéktartásával szemben túl harsányra sikerült.
A túlmozgások nem adtak semmit hozzá az alapgondolathoz, inkább hígították az igazi nagy drámai művekre jellemző és tulajdonképpen kötelezőnek is mondható feszültséget, amit aztán a gülleni vezető egyéniségek, a polgármester Kardos M. Róbert, a plébános Dimény Levente, a tanár Hunyadi István és a rend-őr Molnár Júlia igyekeztek minél inkább helyrehozni.
Ugyanez mondható el a Claire kíséretében lévő inasról (Dobos Imre), a férjekről (Hajdu Géza, Szabó Eduárd és Scurtu Dávid), valamint a rablógyilkos szolgákról (Csatlós Lóránt és Kiss Csaba) és a vak eunuchokról (Balogh Attila és Kocsis Gyula) is: túlzásoktól mentes, érett alakítást nyújtottak. A látványterv is nagyon megfelelt az egyetemességet sugalló rendezői elképzelésnek, az ízlésesen stilizált jelmezek (Kiss Zsuzsanna munkája) csakúgy, mint a tágas, a bizarrság határán mozgó, Zeke Edit tervezte díszletek.
Tehát röviden: élmény volt a váradi Dürrenmatt-bemutató, és előreláthatólag hosszú előadás-sorozatig ér el, amivel a közönség hálálja majd meg a művészek egyéni és közös munkáját.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!