
Fotó: Rab Zoltán
Hogyan legyünk jók egy romlott világban? – ez a központi kérdése a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház legújabb előadásának. A Szeget szeggel című színmű nemcsak a Shakespeare-évforduló miatt került műsorra, hanem azért is, mert mondanivalója ma is aktuális.
2014. szeptember 09., 17:082014. szeptember 09., 17:08
2014. szeptember 09., 17:102014. szeptember 09., 17:10
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata rendhagyó módon igen korán kezdi az évadot. Míg más években október elejére esett az első premier, ezúttal már szeptember 12-én, pénteken megtartják az első bemutatót, a Szeget szeggel című Shakespeare-előadást.
„Idén ünnepeljük Shakespeare születésének 450. évfordulóját, de nem pusztán ezért tűztük műsorra ezt a darabot. Az évadunk az egyén és hatalom viszonyát boncolgatja, és ennek jegyében született ez az előadás is” – mondta a társulat művészeti vezetője, Keresztes Attila, aki jó pár éve együttműködik a lengyelországi Tadeusz Bradeckival, a produkció rendezőjével.
„A Szeget szeggel rendkívül érdekes és gazdag szöveg. Az erkölcsről, a jó és a rossz viszonyáról szól, ami örök kérdés: aktuális volt Shakespeare korában és ma is az” – mondja a lengyel rendező, aki szerint az a fő kérdés, hogy miképp éljünk erkölcsösen egy ilyen romlott világban. A Szeget szeggel tragikomédia, de úgy, hogy két és fél felvonáson át vezet a tragédiába, majd hirtelen vált komédiára, a végkifejlet pedig ironikus – magyarázta a rendező.
A történet szerint Bécs városának engedékeny hercege sokáig eltűri, hogy alattvalói büntetlenül szegjék meg a törvényt. Amikor viszont érvényt kívánna szerezni a szabályoknak, elbizonytalanodik. Végül úgy dönt, hogy egy időre elutazik, és helytartójára ruházza a hatalmat. És ezzel el is kezdődik a játék… Az ironikus sorsfordulatokban bővelkedő Shakespeare-remekműben a korabeli válsághangulat nyer kifejezést, mely napjainkra is érvényes üzenetet hordoz.
Az előadásban Bányai Kelemen Barna játssza Vincentiót, Bécs hercegét. A színész szerint a hercegnek elege lesz a féktelenségből, ki akar szállni, és ezért is ruházza át hatalmát Angelóra, a helytartóra. A frissen hatalomhoz jutott helytartót Galló Ernő játssza, szerinte pedig Angelo is áldozat. „Amíg nem találkozik Izabellával, Angelo is erkölcsösen élt, nem ivott, nem járt bordélyba. Egyszer azonban szerelmes lesz, ráadásul éppen egy apácába. Angelo perel az Istennel, önmagával, a lelkiismeretével, de szerelmes, így eldönti, hogy meg fogja szerezni a lányt” – mesélt az általa megformált karakterről Galló Ernő.
Izabellát a társulat egyik új színésznője, Simon Boglárka játssza, aki fiatal kora ellenére az egyik legnehezebb női szerepet kapta. „Egy lány, aki vallásos, erkölcsös, hisz az emberi jóságban és saját erejében is, aztán mégis megtapasztalja saját esendőségét” – fogalmaz az ifjú színésznő. A péntek 19 órai bemutatót követően az előadást szombaton is műsorra tűzik.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!