Ha ekhós szekér éppenséggel nem is, de személygépkocsi és autóbusz annál több érkezett Farkaslakára, ahol a hét végén szervezték az Ekhós szekér nyomában elnevezésű, 15. alkalommal rendezett felnőtt amatőr színjátszó találkozót, amelynek keretében mintegy kétszázharmincan léptek fel.
2013. november 17., 17:432013. november 17., 17:43
Az ilyen találkozók a tulajdonképpeni nagy alkalmak, amelyekért érdemes színpadra lépni – mondta el László Judit, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, a rendezvénysorozat szervezője. Úgy fogalmazott, idén jóval népesebb volt a résztvevők tábora, mint tavaly. Összesen tizenkilenc udvarhelyszéki településről érkeztek csoportok, illetve a révkomáromi ÉS?!Színház. Udvarhelyszéken egyébként huszonhárom településen működik színjátszó csoport. “A felvidékiekkel uniós pályázat jóvoltából vettük fel a kapcsolatot, ők hívtak meg először. Az a projekt már lejárt ugyan, de úgy látszik, igencsak elérte a célját, mert Udvarhelyszékről immár több év óta járnak műkedvelőink a nyári találkozóikra, illetve ők is rendszeresen jönnek a forrásközpont által szervezett fesztiválra.
Saját darabbal is jelentkeztek
A szervezőtől megtudtuk, hogy tavalyról csak egy produkciót hoztak át, a csoportok túlnyomó többsége új előadással lépett fel. Lendületesek, igényesek a műkedvelők, s ezt már a találkozók hozadékának tartja a szakember, hiszen ilyen alkalmakkor látnak, tanulnak egymástól a résztvevők, és minden egyes alkalom előrelépést jelent. A kobátfalviak saját maguk írták az előadott jelenetet. A találkozó egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a férfiak lájbiban, fekete kalapban, az asszonyok pedig stílusos és rikítóan tarka jelmezben jelentek meg a színpadon. A műkedvelők nem csupán értelmiségiekből vagy pedagógusokból állnak, minden társadalmi kategória és korcsoport képviselteti magát. Külön érdekesség és pozitívum, hogy – főleg a két Homoród mentén – az unitárius lelkészek is kiveszik a részüket a kulturális élet szervezéséből, sőt olykor maguk is fellépnek a színpadon. Ez annak az eredménye, hogy az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 1997 óta rendszeresen megszervezi az unitárius egyletek keretében működő színjátszók fesztiválját, amely erdélyi szinten mintegy 400–450 főt mozgat meg minden alkalommal.
“Jeles hagyományt mentenek át a mába”
Jelen volt a találkozón a Kárpát-medencei Amatőr Szín-Játékos Szövetség elnöke, Regős János is, aki nagy örömmel mondta, majdhogynem hihetetlen számára, amit itt látott, hiszen Magyarország vidéki településein, ha nem is teljesen ismeretlen a műkedvelő színjátszás, de manapság már nagyon ritka. “Ezt az önszerveződő mozgalmat minden bizonnyal az egészséges falusi környezetek gerjesztik. Büszkék lehetnek az udvarhelyszékiek, hogy ezt a nemes hagyományt sikerült átmenteniük a mába” – mutatott rá Regős. A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Ház, a helyi polgármesteri hivatal jó gazdája volt a találkozónak, akárcsak a kecseti műkedvelők is, akiknek olyan kicsi a kultúrházuk, hogy háromszáz ember oda be nem fért volna, de azért jöttek, segítettek, és sok-sok kosárnyi fánkkal vendégelték meg az egybegyűlteket. A rendezvénysorozatot Hargita Megye Tanácsa, a forrásközpont és a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár támogatta. A következő seregszemle helyszínének biztosítását Kobátfalva vállalta: jövő év novemberében mindenkit várnak majd a Farkaslakával szomszédos Siménfalva község kultúrházába.
Simó Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!