2008. szeptember 01., 00:002008. szeptember 01., 00:00
Az első holt-tengeri tekercseket 1947-ben fedezte fel egy barlangban egy fiatal beduin pásztor. Az i. e. 250 és i. sz. 70 közötti időből származó 900 tekercsre – több mint 15 ezer bőr- és papiruszdarabon – ezek után találtak a Holt-tenger nyugati partján lévő 11 barlangban. A legismertebbek közülük a kumráni tekercsek, amelyek egy ősi település romjai közelében, Jerikótól 15 kilométerre kerültek elő. A tekercseket vélhetően az esszénusok, egy szigorú és elszigetelt zsidó szekta tagjai írták. A tekercseket felfedezésük után csak igen kevés kutató ismerhette meg, a teljes anyag publikálását csak 2001-ben engedélyezte az Izraeli Régészeti Hatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférés pedig máig korlátozott. A tekercsek körüli titokzatos csendet az izraeli szakértők azzal magyarázzák, hogy a legkisebb hozzáférés is károsítaná az ókori írásokat.
A jelenlegi állagmegóvó projekt során a tekercsek minden darabjáról színes és infravörös kép készül, a fotódokumentumokat pedig az internet segítségével fogják közkinccsé tenni. A gyűjteményt mindeddig egyetlen egyszer, az 1950-es években fotózták le, a képeket ma szigorúan őrzik. A mostani adatbázis készítésekor ezeket a képeket is felhasználták, mivel azok korábban ismeretlen szövegrészleteket is bemutatnak. Az adatbázis elkészítése során kiderült, hogy a tekercsek egy részének nyoma veszett, illetve a meglévők is nagyon rossz állapotban vannak.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok