A 87 éves Oscar-díjas rendező, Szabó István életműdíjat vehetett át Cannes-ban
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, az elismerést A napfény íze című filmje restaurált verziójának vetítése előtt vehette át a magyar filmrendező.
2025. május 17., 09:502025. május 17., 09:50
A 25 évvel ezelőtt forgatott magyar filmklasszikusnak, A napfény ízének a Nemzeti Filmintézet által felújított digitális változatát a Cannes Classics elnevezésű hivatalos programban mutatták be.
kiemelve, hogy A napfény íze „nagyon is aktuális, annak ellenére, hogy igazi filmklasszikus”.
Szabó István köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy a Koncert című 16 perces diplomafilmjét 1962-ben meghívták Cannes-ba, s az alkotással elnyerte a legjobb rövidfilm díját.
„Ezután többször is meghívtak a filmjeimmel, és most nagyon köszönöm a fesztiválnak, hogy újra itt lehetek és újra köszönthetem Cannes-t és köszönthetem a mozit” – mondta
A napfény íze felújított változatának premierjén részt vett Robert Lantos producer, valamint az NFI Filmarchívum és Filmlabor munkatársai.
A rendező a vetítés előtt az MTI-nek elmondta, hogy sokaktól hallja, hogy „ez a film ma aktuálisabb mint korábban”, de szerinte ez a történelemnek köszönhető. „Én 1938-ban születtem, azóta volt Horthy-, Rákosi-, Szálasi-rendszer, volt 56, mindenféle volt az életemben, tehát egy csomó tapasztalatom van. Hogy a tapasztalatok hasonlítanak, az nem az én hibám. És nem is az én erényem.
„A Mephisto aktuális, a Redl ezredes, ami arról szól, hogy valaki hisz egy ideológiában, és az ideológia elárulja őt, az is aktuális. Az Édes Emma, Drága Böbe, ennek a két lecsúszó tanítónőnek a története, abszolút aktuális. A napfény íze aktuális. A zárójelentés, az is aktuális. Erről nem én tehetek, hanem én egyre inkább azt érzem, hogy ez Közép-Európa” – tette hozzá. Szabó István magyar-osztrák-kanadai-német koprodukcióban készült műve átfogó vízió a 20. századról, amelyet egy magyar zsidó család történetén keresztül mesél el.
producerei Andras Hamori és Robert Lantos voltak. A film 1999-ben, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon tartott világpremierjét követően három Európai Filmdíjat nyert, a legjobb forgatókönyv, a legjobb színész és a legjobb operatőr kategóriában, és világszerte látható volt a mozikban. A film 4K felbontású restaurálása, melyet Cannes-ban láthatott először a közönség, a Nemzeti Filmintézet szakemberei és Koltai Lajos operatőr közreműködésének köszönhetően készülhetett el az elmúlt hónapokban.
Sára Sándor Feldobott kő, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek, Elek Judit Sziget a szárazföldön című filmje után immár nyolcadik alkalommal hívott meg magyar filmet az emblematikus klasszikusokat bemutató válogatásába.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!