Alkoholfogyasztás mint irodalomformáló jelenség: sörivás és alkotómunka kapcsolatáról értekeztek Kolozsváron

Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen •  Fotó: Planetárium/Facebook

Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen

Fotó: Planetárium/Facebook

Az alkohol-, pontosabban a sörfogyasztás és irodalom viszonyáról, napjaink sörkészítési szokásairól magyarországi írók, valamint egy kézművessör-készítő részvételével tartottak beszélgetést Kolozsváron a Planetárium nevű szórakozóhelyen.

2019. június 20., 14:452019. június 20., 14:45

2019. június 20., 14:502019. június 20., 14:50

Elmaradhatatlan feltétele-e az alkoholfogyasztás az írói alkotómunkának? – többek között erre a kérdésre keresett választ két magyarországi irodalmár: Király Levente költő, szerkesztő, Totth Benedek író, műfordító, valamint Dezső Péter kolozsvári kézművessör-készítő szerdán délután a kincses városbeli Planetáriumban. A felolvasással és beszélgetéssel egybekötött sörkóstoláson Dezső Péter elmondta, azért kezdett el kézművessör-készítéssel foglalkozni, mert úgy érezte, minden sör egyforma ízű, és kísérletezni kívánt a különféle ízvilágokkal. A rendezvényen a közönség is kipróbálhatott két kézművesitalt, egy lager és egy India pale ale típusú sört.

Az alkoholfogyasztás és alkotás viszonyáról szólva Király Levente kiemelte,

szerinte az alkoholt fogyasztó írók jóval többen vannak, mint azok, akik nem isznak, és hogy irodalmi körökben feltűnik, ha valaki nem iszik, sőt inkább utóbbi számít furcsának.

Ennek kapcsán a meghívottak beszámoltak élményeikről: erdélyi látogatásaik alkalmával az is előfordult, hogy vendéglátóik megütköztek azon, ha nem fogadták el az italt, de az is megesett, hogy kifejezetten örültek az „absztinenciának”. Király Levente azt is elárulta, hogyan született meg benne az Óda a sörhöz – irodalmi sörolvasókönyv című antológia megszerkesztésének ötlete: feltűnt neki, hogy az irodalomban főként a bor kerül központi szerepbe.

„Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, fennmaradt olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik” – olvasható az antológia összefoglalójában.  

Arra a kérdésre, hogy „és mi van a sörrel?”, azt a választ adta, hogy valószínűleg túlságosan hétköznapi jellege miatt nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget ennek az italnak az írók, költők.

Kifejtette, a sumér kultúrában Ninkaszi söristennő által, a norvég népmesékben és a 19–20. századi angol, német és skandináv társadalmak polgárosodásában is kiemelt szerepű a sörmotívum. Totth Benedek, aki számos angol nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra, arról beszélt, hogy véleménye szerint az irodalomban a kábítószerek megjelenítése erőteljesebb, mert nagyobb hatást lehet velük elérni „dramaturgiai” szempontból.

A meghívottak Charles Bukowski amerikai írót emelték ki, mint az alkoholfogyasztást és írást sajátosan összehangoló figurát, később fel is olvastak az Óda a sörhöz című antológiából egy részletet Ponyva című regényéből.

A magyar irodalomból Adyt hozták fel példaként az önpusztító költői életmódra, aki betegségének végső stádiumában akár napi 4-5 liter bort és 120-140 szál cigarettát is elfogyasztott.

Az is elhangzott, hogy az irodalmi művekben előfordulhatnak túlzások a szerfogyasztást illetően, a valóságban is létezhetnek extrém esetek.

Az alkoholfogyasztás irodalmi vetülete után a beszélgetés visszakanyarodott a sör témaköréhez, pontosabban ahhoz: mi lehet az oka annak, hogy a nagyüzemi sörfőzés végeredménye hagy némi kívánnivalót maga után. Király Levente úgy vélekedett, ennek egyik fő oka az ipari túltermelés, ugyanakkor az idő- és nyersanyagspórlás igencsak káros a végtermék minőségére nézve. Kiemelte,

manapság a kézművessör-készítés „forradalma” lehet a minőségi sörital legfontosabb megmentője.

A beszélgetésen részletek hangzottak el Mark Twain életrajzából, valamint Totth Benedek Holtverseny című regényéből olvasott fel. Utóbbi részletből az is kiderült, a sport és az egészség nem mindig jár kéz a kézben, még a profi sportolóknak is lehetnek komoly szerfogyasztási problémáik.

Joldes Xénia

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője