Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen
Fotó: Planetárium/Facebook
Az alkohol-, pontosabban a sörfogyasztás és irodalom viszonyáról, napjaink sörkészítési szokásairól magyarországi írók, valamint egy kézművessör-készítő részvételével tartottak beszélgetést Kolozsváron a Planetárium nevű szórakozóhelyen.
2019. június 20., 14:452019. június 20., 14:45
2019. június 20., 14:502019. június 20., 14:50
Elmaradhatatlan feltétele-e az alkoholfogyasztás az írói alkotómunkának? – többek között erre a kérdésre keresett választ két magyarországi irodalmár: Király Levente költő, szerkesztő, Totth Benedek író, műfordító, valamint Dezső Péter kolozsvári kézművessör-készítő szerdán délután a kincses városbeli Planetáriumban. A felolvasással és beszélgetéssel egybekötött sörkóstoláson Dezső Péter elmondta, azért kezdett el kézművessör-készítéssel foglalkozni, mert úgy érezte, minden sör egyforma ízű, és kísérletezni kívánt a különféle ízvilágokkal. A rendezvényen a közönség is kipróbálhatott két kézművesitalt, egy lager és egy India pale ale típusú sört.
Az alkoholfogyasztás és alkotás viszonyáról szólva Király Levente kiemelte,
Ennek kapcsán a meghívottak beszámoltak élményeikről: erdélyi látogatásaik alkalmával az is előfordult, hogy vendéglátóik megütköztek azon, ha nem fogadták el az italt, de az is megesett, hogy kifejezetten örültek az „absztinenciának”. Király Levente azt is elárulta, hogyan született meg benne az Óda a sörhöz – irodalmi sörolvasókönyv című antológia megszerkesztésének ötlete: feltűnt neki, hogy az irodalomban főként a bor kerül központi szerepbe.
„Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, fennmaradt olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik” – olvasható az antológia összefoglalójában.
Kifejtette, a sumér kultúrában Ninkaszi söristennő által, a norvég népmesékben és a 19–20. századi angol, német és skandináv társadalmak polgárosodásában is kiemelt szerepű a sörmotívum. Totth Benedek, aki számos angol nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra, arról beszélt, hogy véleménye szerint az irodalomban a kábítószerek megjelenítése erőteljesebb, mert nagyobb hatást lehet velük elérni „dramaturgiai” szempontból.
A meghívottak Charles Bukowski amerikai írót emelték ki, mint az alkoholfogyasztást és írást sajátosan összehangoló figurát, később fel is olvastak az Óda a sörhöz című antológiából egy részletet Ponyva című regényéből.
Az is elhangzott, hogy az irodalmi művekben előfordulhatnak túlzások a szerfogyasztást illetően, a valóságban is létezhetnek extrém esetek.
Az alkoholfogyasztás irodalmi vetülete után a beszélgetés visszakanyarodott a sör témaköréhez, pontosabban ahhoz: mi lehet az oka annak, hogy a nagyüzemi sörfőzés végeredménye hagy némi kívánnivalót maga után. Király Levente úgy vélekedett, ennek egyik fő oka az ipari túltermelés, ugyanakkor az idő- és nyersanyagspórlás igencsak káros a végtermék minőségére nézve. Kiemelte,
A beszélgetésen részletek hangzottak el Mark Twain életrajzából, valamint Totth Benedek Holtverseny című regényéből olvasott fel. Utóbbi részletből az is kiderült, a sport és az egészség nem mindig jár kéz a kézben, még a profi sportolóknak is lehetnek komoly szerfogyasztási problémáik.
Joldes Xénia
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!